2012. április 16., hétfő

Miért is káros a fehér liszt?!



Mikor és hogy került forgalomba a finomított liszt?
Az 1870-es években Széchenyi állíttatta fel az első olyan ipari malmot Magyarországon, amely képes volt a korpát a gabonaszem többi részétől eltávolítani. A lakosság eddig kizárólag teljes őrlésű gabonából készült kenyeret fogyasztott, amelyhez a lisztet vagy saját kezűleg otthoni kis őrlőkön őrölték, vagy a közös falusi malmokban őröltették. A városok megnövekedésével azonban problémát kezdett jelenteni a lakosság ellátása, mivel a teljes őrlésű liszt csak rövid ideig volt tárolható a korpa zsírtartalmának avasodása miatt. A modern hengermalmi technológia nem a táplálék élettani szükségletek szempontjait, hanem a hatékonyság, gazdaságosság és tömeggyártás feltételeit helyezi előtérbe. Így azután ipari termékként egy nagy energiatartalmú, egyoldalú, elhízáshoz és más hiánybetegségekhez vezető, de nagy tömegben értékesíthető és fogyasztható terméket kapunk fehér liszt formájában

Mit tartalmaz vagy mit nem a fehér liszt és ebből készült pékárú?

A gabonaféléket kezdetben az emberek szemes formában és nyersen fogyasztották. Az egyszerű búzaszemekben, nem kevesebb, mint 16 féle értékes alkotóelem van. A kenyerünk azonban ennek már csak töredékét tartalmazza.
Sajnálatos módon a gabona legértékesebb része romlik meg először, vagyis a csíra és a korpa. Mivel az ember olyan lisztet akar előállítani, ami lehetőleg fehér és hosszan eltartható, eltávolítja ezeket, a legértékesebb alkotórészeket, és csupán a maradékot tartja meg, amely főként keményítőből áll.

Ásványi anyagok/nyomelemek
Veszteség %-ban
Vas
84
Réz
75
Magnézium
52
Mangán
71
Kálium
76
Kalcium
60
Vitaminok: B1
86
B2
69
B6
50
Niacin
86
Pantoténsav
54
A
100
E
100
 Rostok (csaknem 100-féle) búzában:
majdnem 100%
rozsban
majdnem 100%

A korpa szükséges lenne a jó emésztéshez, a csírában pedig benne van a búza életereje.
Az ilyen feldolgozásnál elvész a B1- vitamin 86%-a, a kalcium 60%-a, a foszfor 70%-a és a vastartalom 84%-a, az értékes fehérjék és zsírban oldódó vitaminok.

A gabonaszemek héjában és héj alatti részében B- vitaminok, a csírájukban pedig zsírban oldódó E- vitamin található. A gabonák héjukban, illetve a magbelsőben rostokat, cellulózt, lignint és pektint tartalmaznak.

 


Különbség a finomított liszt és a teljes kiőrlésű liszt között:

-A finomított liszt nem tartalmazza a gabonaszem héját és a csírakezdeményt, amelyek az emésztéshez fontos és hasznos tápanyagokat tartalmaznak, helyette fehérje és szénhidrát van benne bőven. Hogy a rostanyagot elválasszák a korpától, elvonják a belső, fehér, szénhidrát dús részeket, és csak ezeket őrlik lisztté. Emiatt a finomított fehér lisztből készült táplálék egyoldalú lesz, ami hosszú távon káros az egészségre, és kifejezetten hizlaló
-Ugyanakkor a teljes kiőrlésű lisztből (amely tartalmazza a héj és a csíra fontos anyagait is) készült kenyér élelmi rostokban gazdag, ezek pedig elősegítik az emésztést, csökkentik a zsír koleszterinszintjét.

Mit okoz a fehér liszt fogyasztása?

A fehér liszt is egyszerű szénhidrát: 
-hirtelen megemeli a vércukorszintet,
-elhízáshoz és
-hiánybetegségekhez vezető.

A rost- és tápanyaghiányos gabonából készült élelmiszerek túlzott mértékű fogyasztása hozzájárulhat különféle: -emésztőszervi- és keringési betegségek kialakulásához, 
-befolyásolja az immunrendszer működését, akár vitaminhiányos állapot is kialakulhat.

Hogyan készül a fehér liszt:

Minden gabonából ki lehet őrölni fehér lisztet is, meg barnát is. Több hengerpár van egy malomban, mindegyikhez tartozik egy saját szitarendszer. Bármelyik hengerről, illetve szitáról le lehet szedni valamilyen lisztet. Hogy mennyire lesz fehér a liszt, csak attól függ, hogy mennyire sikerült a hengereknek "kifordítani" a magbelsőt, azaz a liszttestet a héjból. A "finomliszt" csak egy elnevezés. Nem finomítják például kémiai úton fehérítővel. Előfordulhat, hogy néha átszakad egy szitaselyem, ami elég nagy gondot tud okozni a liszt színét illetően, de ezt egy igazi molnár azonnal észreveszi, sőt azt is meg tudja mondani a liszt színéből, hogy a közel száz selyemből melyik szakadt ki.

Ha mindenképpen lisztet használsz, mit használj fehér liszt helyett?

-Teljes kiőrlésű liszt: 
Rengeteg B1-vitamint tartalmaz, amely a szénhidrátok anyagcseréjében tölt be fontos szerepet. A pantoténsav hozzájárul a zsírsavak és a szénhidrátok lebontásához, az idegrendszer egészséges működéséhez. Az ásványi anyagok közül megtalálható benne a magnézium, amelyre a jól működő fehérje-, szénhidrát- és zsíranyagcseréhez van szükség, s amely az ideg- és izomműködést is szabályozza. A réz, a mangán, a króm és a szelén pedig olyan fontos nyomelemek, amelyeknek szintén kiemelkedő szerepük van az emberi szervezet működésében.

-Tönkölybúza liszt:
A tönkölybúza előnye, hogy a környezetében lévő gyomokat elnyomja, így vegyszermentesen termeszthető. Olyan természetes tápanyag, amely a szükséges tápanyagok szinte mindegyikét tartalmazza, és kiválóan erősíti immunrendszerünket. Gazdag a rosttartalma, így tisztítja a beleket, javítja a vérkeringést, csökkenti az érelmeszesedést. Vitamin- és ásványianyag-tartalma egyedülálló: megtalálható benne szinte a teljes B-vitamin-csoport, és kiemelkedően magas az E-vitamin-tartalma. A tönkölyből készült élelmiszerek kalcium-, magnézium-, foszfor- és szeléntartalma 7-8-szor magasabb, mint más gabonák esetében. A hagyományos gabonákhoz viszonyítva alacsonyabb a szénhidráttartalma, lassabban szívódik fel, így cukorbetegek étrendjébe is beilleszthető. Esszenciáliszsírsav-tartalma jótékonyan hat az idegrendszerre.

-Zabliszt:
Nemrég fedezték fel, hogy igen értékes tápanyag, magas fehérje- és E-vitamin-tartalom jellemzi. Ásványi anyagokban és rostban is gazdag. Rendszeres fogyasztása csökkenti a koleszterinszintet, serkenti a bélműködést. A kimagasló tápértékű zabból készült liszt a tápanyag-összetétele alapján az egyik legkiválóbb biológiai értékű lisztfajta.

-Hajdinaliszt:
Könnyen emészthető, és szervezetünknek fontos ásványi anyagokat és vitaminokat tartalmaz. Lecitintartalma sem elhanyagolható. Magas rutintartalmánál fogva erősíti a kötőszöveteket, védi a szív- és érrendszert.




2012. április 14., szombat

Főtt étel kontra nyers étel



A nyugati civilizációban élő emberek ma már döntő többségében főtt és készételeken él. A nyers kosztot csak azok fogyasztják, akik valamilyen ok miatt áttértek a vegetáriánus táplálkozásra. Az akadémikus, vagy nyugati orvoslás is nagy aggodalommal figyeli az ilyen „elvetemülteket".

Nézzük, hogy mi történik,  ha az ételt főzve fogyasztjuk? 
-A hőkezelés hatására elpusztul a vitaminok és az enzimek java része, ezért a tápanyagok nagy része nem hasznosul. 
-Jelentős mértékben savasítja a szervezetet, ami a baktériumok és más élősködők elszaporodásának kedvez. 
-Az életfontosságú telítetlen zsírsavak részlegesen oxidálódnak vagy magas hőmérsékletnél, oxigén jelenlétében rákkeltő transz-zsírsavakká változnak. 
-A fehérjék denaturálódnak, ezért hasznosíthatóságuk nagymértékben leromlik. 
-Az ételekben levő finom-energiák a hőkezelés hatására átalakulnak, így az életerő közvetítésére alkalmatlanná válnak. 
-A makro- és nyomelemek egy részéből nehezen oldható sóvegyületek keletkeznek, amelyek a belekben már nem szívódnak fel. 
-A főtt étel úgynevezett emésztési leukocitózist indít be, Az emésztési leukocitózis (a fehérvérsejtek megszaporodása a vérben) a test olyan reakciója, amely csak hőkezelt élelmiszer fogyasztása után jelentkezik. A hőkezelt élelmiszer elfogyasztása után a vérben ugyanis rövid időre megnő a fehérvérsejtek (leukociták) száma, akárcsak a gyulladások első fázisában.
A XX. század legjelentősebb táplálkozástudósa Dr. Werner Kollath felfedezte, hogy a nyers, növényi élelmiszerek elfogyasztása után, vagy ha az ember a meleg étel előtt valamilyen nyers, növényi táplálékot fogyaszt, az emésztési leukocitózis kisebb mértékben vagy egyáltalán nem tapasztalható. Ebből arra következtetett, hogy a meleg ételt a szervezet idegen anyagként érzékeli, és hogy egészség szempontjából csak a nyers étel tekinthető optimálisnak.
Erről híres mezotrófia elméletében számolt be.

Mi történik a szervezetben a táplálékkal nyers koszt fogyasztása esetén? 
-A hőkezelés nélküli vitaminok és enzimek javarésze, a tápanyagokból jól hasznosul. 
-Jelentős mértékben lúgosítja a szervezetet, ami a baktériumok és más élősködők visszaszorulásához vezet, és nagyon jó hatással van az emésztő és az immunrendszerre. 
-Az életfontosságú telítetlen zsírsavak károsodás nélkül beépülnek a sejtmembránba és nagymértékben javítják a sej bioinformatikát - lelassítva ezzel az öregedést. 
-A fehérjék hasznosíthatósága a helyes ételtársítás szabályait figyelembe véve nagymértékben megnő. 
-Az ételekben levő finom- energiák megmaradnak, így az életerő közvetítésére alkalmassá válnak. 
-A makro- és nyomelemek, a belekben jól képesek felszívódni.  
-A nyers étel nem indít be emésztési leukocitózist, ezért a szervezetet nem terhelik felesleges energiák az emésztési folyamat termékeinek feldolgozása során.

Az étkezési leukocitózis


Mi is az étkezés utáni leukocitózis?

A hagyományosan elkészített, főtt étel elfogyasztása után félórával, órával  a  vérben lévő fehérvérsejtek száma mintegy megháromszorozódik, ez a szervezet a felvett táplálékkal szembeni védekező reakciója, az emésztési leukocitózis. A szervezet a felvett táplálékot ugyanis idegennek érzi, és működésbe hozza védekező reakcióját, amit másfél-két óráig fent is tart, de ha az étel nem volt friss (de még nem is romlott), akkor akár hat órán át is magasabb fehérvérsejt számot számlálhatunk.
Ennek következtében áll elő a mindannyiunk számára jól ismert fáradtság érzés, amely a hagyományos ételek elfogyasztása, az étkezés élvezete után jelentkezik. A szervezet úgy reagál a főtt ételre, mintha baktériumtámadás érte volna.

Nehezebben emészthető? Dehogy!!!

Az orvostudomány véleménye szerint a nyers ételek nehezebben emészthetőek, mint a főtten. Ha valamilyen könnyű diétáról olvasunk, az biztos főzött levesekből és finom, fehér zsömlékből fog állni. Holott a nyers könnyebben emészthető, mint a főtt, mivel a nyers ételekben még megtalálhatók saját enzimjeik, amelyek az önlebomlást segítik elő.

A nyers és nem nyers között az alapvető különbség a fehérjék denaturációja: a fehérje már viszonylag alacsony hőmérsékleten, tehát jóval a víz forráspontja alatt denaturalizálódik azaz kicsapódik. Ezáltal az élő élelmiszerből élettelen válik.
Kis nyers nem elegendő!

A fehérvérsejtek számának növekedése akkor is elmarad, ha nyers ételt eszünk először, majd ezt követi a főtt fogás, vagy ha nyerset a főttel együtt fogyasztjuk el. Minél erősebb a felmelegítés, annál erőteljesebb az emésztési leukocitózis, illetve a vér összetételének kóros megváltozása. Megfigyelhető, hogy a jelenség elkerülésére „kis nyers” nem elegendő, jó nagy adagot kell elfogyasztani.

Hova vezethető vissza?

2400 évvel ezelőtt Hippokratész, az ókor legnagyobb orvosa ösztönösen, tapasztalataira hagyatkozva a következőt tanácsolja: „A zöldséget előre együk nyersen… A főtt legyen a következő fogás… A gyümölcsöt mértékkel a főétkezés előtt.”

Magát a jelenséget már 1846-óta jól ismerjük Donders német orvos-professzor, és később 1860- ban Semmelweis nagy kortársa, Virchow emésztési leukocitózisnak nevezte el. Ilyenkor a fehérvérsejtek száma a vérben a normális érték dupláját is meghaladó módon növekedhet, ezért ragaszkodunk mindmáig ahhoz, hogy vérvétel előtt a betegek ne egyenek, nem pedig a vércukor emelkedése miatt.
1923-ban Kouchakoff felfedezte, hogy az emésztési leukocytosis elmarad, ha a táplálék kizárólagosan nyers kosztból áll, vagy ha nyers koszt vezeti be azt.
A XX. század legjelentősebb táplálkozástudósa Dr. Werner Kollath is megállapította, hogy a nyers, növényi élelmiszerek elfogyasztása után, vagy ha az ember a meleg étel előtt valamilyen nyers, növényi táplálékot fogyaszt, az emésztési leukocitózis kisebb mértékben vagy egyáltalán nem tapasztalható. Ebből arra következtetett, hogy a meleg ételt a szervezet idegen anyagként érzékeli, és hogy egészség szempontjából csak a nyers étel tekinthető optimálisnak.
Dr. Bircher-Benner svájci orvos, az ezerkilencszázas évek fordulóján megnyitott zürichi klinikájában kizárólag természetes módszerekkel gyógyított: táplálékkal, vízzel, levegővel, mozgással, csoportterápiával – és így számos, mind a mai napig gyógyíthatatlannak tartott betegséget képes volt gyógyítani.
A múlt század elején Tropp és Chalaupka professzorok arra a következtetésre jutottak, hogy a nyers ételek sok oxigén- megkötő enzimet tartalmaznak, ami védelmet nyújt  a kórokozó baktériumok és vírusok ellen. 

Több mint 150 évig úgy hittük, ez egy teljesen normális jelenség, ami minden étkezés után hosszabb-rövidebb ideig kimutatható. Kiderült azonban, hogy ez koránt sincs így. Ha ugyanis nyers gyümölcsöt, zöldséget, salátát, vagy magvakat (dió, pisztácia, stb.) fogyasztunk, akkor ez a „fiziológiás” fehérvérsejt szám emelkedés elmarad. Az is kiderült, hogy a fehérvérsejt szám emelkedést az étkezések után döntő részben a limfociták számának megugrása eredményezi.


 

2012. március 4., vasárnap

Táplálkozási rossz szokásaink, betegségeink állnak lelki problémáink hátterében


Egy betegség hátterében mindig valami konfliktus áll, mindig valami lelki sérülés, fájdalom, félelem található a kiváltójaként. Ahhoz, hogy egészségesek legyünk, a lelkünket kell rendbe tenni. Minden betegségnek a kiváltója Önmagad vagy. Magadban kell először megtalálni a betegség gyökerét. Mitől félsz? Valakinek nem tudtál megbocsátani? Félsz kifejezni egyéniséged, ezért elfojtod valamivel? Ennek kell utána járni, s meggyógyítani.
Az, hogy egy ételtől függsz, az csak azt mutatja meg, hogy mi a lelki problémád. Például, ha valakinek immunbetegsége van, biztos, hogy nagyon sok állati eredetű fehérjét fog bevinni hő kezelt állapotban. Hiszen ebből az ételből tudja bevinni azt az energiát, ami testén elváltozást fog létrehozni. Már a legkisebb megfázásnak is lelki baj áll a hátterében.
Legelső lépésben a lelki problémád old meg, ha ez megvan, meg fog változni az étrended, nem fogod kívánni az egészségtelen ételt, ami tulajdonképpen csak megtámogatta a testedet abba az irányba, amit a lelked érez.
Amíg lelked nem tisztul meg a sérelemtől, te próbálhatsz változtatni az étrendeden, sanyargathatod a tested, hogy akarattal nem eszel meg valamit, pedig sóvárogsz utána. Tested akkor másból fogja ugyanazt a negatív energiát bevinni. Valami más egészségkárosító ételhez, szerhez, gyógyszerhez fogsz nyúlni.

Nagyon fontos, hogy a lelkünk mélyén keressük a hibát, hisz testünk és táplálkozásunk azt tükrözi vissza.

Aki bővebben szeretne a betegségek lelki okairól olvasni, bátran ajánlom Kurt Tepperwein: Mit árul el a betegséged és Louise. L. Hay: Éld az életed című könyvét.

2012. március 3., szombat

A hőkezelt étel testidegen!


A nyers ételek nem keltenek étkezési leukocytosis-t, ezzel szemben minden főtt, sült, konzervált étel mindig, főként a legnagyobb mértékben feldolgozott húsok. Emellett hirtelen megnövekedett a fehérvérsejtek száma és azok aktivitása a vérben, mintha azt valamilyen ételmérgezés váltotta volna ki, azzal a különbséggel, hogy nem voltak ételmérgezési baktériumok. A kizárólag nyers ételek fogyasztásánál ilyen leukocytosis egyáltalán nem volt.-  1930 Párizs, Első Nemzetközi Mikrobiológiai Konferencia, Paul Kautchakoff svájci doktor

Az emberi test egy élő szűrőrendszer, melyet a levegő, táplálék közvetlenül átjár.Minden szűrőrendszer vagy szivacs eltömődik a nem rendeltetésszerű használatban.
A test egyik legfontosabb szivacsa a  vese, mely a vért szűri, funkcionális egységei a nefronok. Egy-egy vesénkben kb. 1,2 millió nefron található. A HŐKEZELÉS HATÁSÁRA DENATURÁLT, összesűrűsödött, összetapadt fehérjemolekulákat a nefronok képtelenek felhasználni, az eltömíti, ezáltal elpusztítja azokat. A kor előre haladtával az ember veseállománya ilyen eltömődött, elpusztult nefronok tömkelege.
 
Egyed saját természeti táplálékod nyersen, hogy a táplálék áthasonulása akadálymentes legyen, s hogy megőrizd a nefronjaid szűrőképességét, mert ez létfontosságú egészségedre nézve!
Bármely hő kezelt étel fogyasztása lassan ölő biztos méreg,  s súlyosan aláássa az egészséget. 
Változó mértékben ugyan, de a különböző főzési eljárásokkal méreganyagok kerülnek a szervezetbe, amiket a testnek meg kell semmisítenie. A főtt ételek rendszeres fogyasztásának hatására a hasnyálmirigy kórósan megnagyobbodik, a máj, a szív, a pajzsmirigy, a mellékvese és szinte valamennyi szervünk károsodik, mivel folyamatosan méreganyagoknak tesszük ki őket, amellett, hogy csökken a rendelkezésre álló oxigén mennyisége.
Az is bebizonyosodott, hogy a főtt ételek fogyasztása degeneratív változásokat indít el a vér kémiájában. Ezek a változások általában gyorsan visszafordulnak, amikor a főtt étel „utánpótlása” megszűnik.
Kutatások azt is kiderítették, hogy a szervezetünk gyakran úgy reagál a főtt ételre, mint a kórokozókra (baktériumokra, vírusokra, gombákra). A test szó szerint hadrendbe állítja a fehérvérsejteket, és megtámadja az ételt. Ez a jelenség – amit kapcsolatba hoztak az AIDS kialakulásával – nyers étel fogyasztásakor nem következik be.
Közvetlen ok-okozati összefüggés van a főtt ételekből álló étrend és a nyugati civilizáció két főellensége, a rák, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések között.
A főzésnek az elhízáshoz is közvetlen köze van. A hevített ételek tápértéke alacsonyabb, és ez az egyik oka annak, hogy az emberek általában túleszik magukat főtt ételből. A gyomruk már tele van, de a sejtjeik még sóvárognak a tápanyagok után, viszont soha nem lakhatnak jól velük.
Csak akkor menekülhetünk meg a főtt ételek pusztításától, ha végre felismerjük, hogy össztársadalmilag betegre ettük magunkat, aminek következtében betegségekkel terhelt, nyomorúságos öregkor és korai halál vár ránk.

A főzés roncsolja a tápanyagokat
Az étel, ha egyszer megfőzték, táplálkozástanilag már soha nem lesz olyan, mint volt. Ahhoz, hogy a tápanyagok ne károsodjanak, az étel nem lehet melegebb annál, mint amit a kezünk vagy a szájpadlásunk elvisel. Nézzünk néhány példát.

Fehérje 
Teljesen érthető, hogy szeretnénk a lehető legtöbb tápértéket kinyerni fehérjetartalmú ételeinkből. De csak kevesen tudják, hogy a főzéssel denaturálják az ételben lévő fehérjéket, ami azt jelenti, hogy hő hatására az aminosavak egy olyan, ún. enzimrezisztens kötéssel kapcsolódnak össze, ami eleve lehetetlenné teszi, hogy a fehérjék teljesen lebomoljanak, ezáltal lényegében hasztalanná – sőt mérgezővé – válnak számunkra. Minden elfogyasztott fehérjét le kell tudnunk bontani egyszerű, egyedi aminosavakká, mert enélkül nem tudjuk hasznosítani azokat; így a szervezetünk semmit sem tud kezdeni a fehérjével.

 A szőr és haj is elsősorban fehérjéből áll. Egy hajszálat gombóccá sodorhatunk, majd újra kiegyenesíthetünk. Ha azonban a gombócot gyertyaláng fölé tartjuk, akár csak egy pillanatra is, kémiai változások történnek. A haj gyakorlatilag összeragad, és többé már nem tudja visszanyerni eredeti formáját. Hasonló visszafordíthatatlan kémiai folyamatok zajlanak le, amikor tojást sütünk. Az emésztőrendszerünk csak nehezen tudja lebontani az összesűrűsödött, összetapadt fehérjemolekulákat. A legtöbb, amit tehet, hogy részben lebontja – polipeptidekké.
A test felismeri a polipeptid néven emlegetett fehérjecsomókat, idegen anyagként, behatolóként azonosítja azokat, és kiadja a parancsot a veséknek: megtámadni, leküzdeni, megsemmisíteni! A vese sejtfalán azonban ezek az anyagok nem tudnak egykönnyen átjutni, és a polipeptidek szerkezete miatt alakulnak ki olyan problémák, amik aztán vesekőképződéshez, végül pedig veseelégtelenséghez vezetnek. Az emésztetlen fehérjék allergiát, ízületi gyulladást, lyukas bél szindrómát és egyéb, autoimmun rendellenességeket is okoznak.
 
Szénhidrátok
 A keményítőtartalmú szénhidrátokat azért kell hevíteni, hogy a keményítő dextrinekké alakuljon, amelyek aztán könnyen lebomlanak glükózzá. Sajnos a hevítéssel azt is elérjük, hogy ezek az összetett szénhidrátok karamellizálódnak, a molekuláik ragacsos melaszszerű anyaggá állnak össze. (A dextrin és a keményítő a két legalapvetőbb, növényi eredetű ragasztó, ezeket általában bordázott csomagolásokhoz és tapétákhoz használjuk.) Szervezetünk a keményítőt tartalmazó főtt ételek potenciális energiatartalmából csak kb. 70%-ot tud értékesíteni.
A szénhidrátalapú ételekben a cukormolekuláknak ez az olvadása főzési hőmérsékleten mindenképpen bekövetkezik, akkor is, ha nem látjuk, és ez az oka annak, hogy ezek az ételek rendkívül erős glikémiás reakciót váltanak ki szervezetünkben. Nem nehéz megjósolni, hogy ezeknek az ételeknek a fogyasztásakor a vércukorszintünk az egekbe szökik. Különösen igaz ez a gabonaételekre, amik így megtisztulnak természetes rosttartalmuktól. Ha a szénhidrátokat tovább hevítjük, akkor megpörkölődnek vagy megfeketednek, ahogy az a pirítóssal szokott történni. A megfeketedett szénhidrát azonban mérgező és ismert karcinogén.
Az összetett szénhidrátok emésztését tovább nehezítik azok a zsíros és cukros ételek, amikkel általában együtt fogyasztjuk azokat, és ez erjedéshez vezet. Az erjedés melléktermékei: gáz, alkohol és ecetsav. Az alkohol ún. protoplazmás méreg, ami elpusztít minden sejtet, amivel érintkezésbe lép. A tiszta ecetsav ismert méreg. Ha 1:19 arányban vízzel felhígítjuk, azt nevezzük ételecetnek. De az ételecetben lévő ecetsav a hígítástól nem szűnik meg mérgezőnek lenni.
Az utóbbi időben az akrilamid nevű anyag ad okot még az aggodalomra, amiről kiderült, hogy főzés hatására termelődik a magas szénhidráttartalmú ételekben. Elsőként svéd kutatók mutatták ki ennek az erős kémiai anyagnak a jelenlétét az ételekben, méghozzá igen nagy koncentrációban. Elsősorban a kenyerekben, chipsekben, kekszekben, a sült krumpliban és egyéb, „szárazon elkészített” szénhidrátokban van nagy mennyiségű akrilamid.

 Zsírok
 A hevített zsírok az összes létező táplálkozási és egészségi problémát képesek előidézni! Gátolják a sejtlégzést, aminek olyan súlyos következményei lehetnek, mint a daganatok vagy a szívbetegségek kialakulása. A hevítéssel ráadásul a zsírok sokat veszítenek antioxidáns tulajdonságaikból.
Főzés hatására a zsírok gyorsan megavasodnak, ettől viszont rákkeltővé válnak.
Ezért fontos megértenünk, hogy még a frissen pörkölt mogyoró is káros az egészségre, de minél később esszük meg, annál károsabb. Az oxigénnel érintkező zsíros ételek tápanyagai idővel megromlanak. Nem valami okos ötlet, hogy a szárított kekszeket akár napokig vagy hetekig (sőt, néha hónapokig vagy évekig) tároljuk hűtés nélkül.
A magas hőmérsékleten végzett ételkészítési eljárások (bő zsírban/olajban sütés, roston sütés, grillezés, faszénen sütés) eredményeként a zsírok különböző rákkeltő anyagokat termelnek: akrilaldehidet, szénhidrogéneket, nitrozaminokat és benzopirént, ami az egyik legártalmasabb karcinogén, amit ismerünk. A sütési hőmérséklet elérheti 200-500oC-ot is. Amikor a telítetlen növényi zsírokat és olajokat ilyen magas hőmérsékletre hevítjük (és különösen akkor, amikor a gyorsétteremben a többszörösen telítetlen olajokat a többszöri felhasználás miatt újra és újra felmelegítik), akkor a bennük lévő, eredetileg „cis” kötések „transz” kötésekké alakulnak, és létrejönnek az ún. transzzsírok. Márpedig jelenleg a transzzsírok jelentik az egyik legnagyobb, táplálkozással kapcsolatos egészségi kockázatot.
Az élelmiszergyártók hidrogénezik, vagyis hidrogénnel vegyítik a telítetlen zsírokat, hogy meghosszabbítsák a szavatossági idejüket, az ételek állagán pedig úgy javítanak, hogy azokat felmelegítik és nyomás alá helyezik, miközben hidrogénnel kezelik. A telített zsíroknak nem csak, hogy semmi hasznát nem vesszük, hanem ráadásul komoly veszélyt is jelentenek, mert eltömítik az ereket, emiatt pedig a vér kevesebb oxigént tud elszállítani a test különböző részeibe.
Ha valakinek feltétlenül szükséges hevített zsírokat ennie, az legalább olvassa el a csomagoláson lévő címkéket, és széles ívben kerülje el azokat az ételeket, amikben a zsírtartalomnak több mint 20%-a telített zsír. Szintén kerülendők azok az ételek, amikben (részben vagy teljesen) hidrogenizált olajok vannak. 
 
Víz 
A tápanyagok közül a víz az, amire a legnagyobb mennyiségben szükségünk van – az oxigén után, természetesen. A főzés vizet von el az ételből, és drasztikusan átalakítja azt. A dehidratálás oxidálja az ételben lévő tápanyagokat, amiknek így csökken a tápértéke. Ha főtt és szárított ételeket eszünk, a belőlük elveszett vizet és tápanyagokat nem pótolhatjuk egyszerűen azzal, hogy vizet, gyümölcslevet és egyéb „kiegészítőket” iszunk. Ez ugyanis össze sem hasonlítható azzal, ha napi rendszerességgel fogyasztunk teljes értékű, vízben gazdag ételeket. A gyümölcsök és zöldségek a természet alkotta, tökéletes vízszűrő „berendezések”, és a bennük lévő víz a lehető legtisztább víz. Próbálkozhatunk az ivóvíz tisztításával vagy „strukturálásával”, de minden erőfeszítésünk pusztán gyenge próbálkozás, hogy előállítsuk azt a vizet, amit nyers gyümölcsök és zöldségek fogyasztásával kellene magunkhoz vennünk.
Tegyük fel magunknak a következő kérdést: mennyire lehet teljes értékű az az étel, aminek a víztartalmát eltávolították? Be kell látnunk, hogy az ételeink víztartalma létfontosságú számunkra, és nem mondhatunk le róla. Szóval van miért aggódnunk, ha az étrendünkben nem a magas víztartalmú ételek játsszák a főszerepet. A szárított nyers ételek és a porított „teljes értékű” ételek nem teljes értékűek, és nem olyan táplálóak, mint a valódi, teljes értékű megfelelőjük.

 Mikrotápanyagok 
A többi tápanyag – vitaminok, ásványi anyagok, enzimek, koenzimek, antioxidánsok, fitotápanyagok és rostok – a hevítés során sérülnek vagy teljesen elhalnak, így az étel, amit kapunk, lényegében üres kalóriákból áll.
 A szervezet az elfogyasztott ételből folyamatosan újraépíti magát, emellett génjeinkben örökletesen működő szüntelen javító és gyógyító mechanizmusok működnek. Ezért amikor az elfogyasztott étel minősége magasabb, mint a testet felépítő,  meglévő sejt- és szövetállományunké, a test azonnal elbontja az alacsonyabb minőségű sejteket és szöveteket, és anyagaikból újraépíti, újra strukturálja magát. Ezen folyamatban valamennyi használható elbontott  alapanyagot felhasznál, és a bekerült magasabb minőségű tápanyagok segítségével és felhasználásával  egészségesebb, minőségibb sejteket, szöveteket produkál. Ezen folyamatos biológiai evolúciós folyamatban az eredmény az lesz, hogy minden új generációs  sejtállomány egészségesebb lesz, mint a régi sejtállományunk  volt.

 Ne tedd tűzbe ételed!  A tűzbe tett étel holt étel, súlyos egyensúlyzavart okoz nagyfokú toxicitásával, és a korai degeneratív betegségek egyik alap oka! 

Forrás: http://vibrantegeszseg.lapunk.hu

2012. február 27., hétfő

A gabonakávé a kávé természetes alternatívája, reggelre és estére egyaránt.


A gabonakávé előnyei: 

-Csak természetes összetevőket tartalmaz, mesterséges anyagok, tartósítószerek és színezékek nélkül.
-Élelmi rostokban gazdag, amelyek segítik az emésztést és javítják a bélműködést. 
-Összetétele: árpa, rozs, cikória, teljesen növényi eredetű. 
-A gabonaféléknek köszönhetően rengeteg ásványi anyagot tartalmaz (például magnézium, kalcium, cink és vas), sőt számos vitaminnal rendelkezik (például B1 és B2 vitamin).
-Tökéletes azok számára, akik szeretnék csökkenteni napi kávéadagjukat, de mégis vágynak egy csésze kávé finom, lágy aromájára. Koffeinmentes, így egész nap, még az esti órákban is fogyasztható.
-Gyerekeknek, várandós és szoptató kismamáknak, időseknek és koffein érzékenyeknek is ajánljuk.
-Alacsony kalóriatartalmú.
-A kávézás élményét megtartja, de mégsem emeli a vérnyomást az egekbe, nem teszi tönkre az erek falát, gyomorsavat nem termel, nem teszi tönkre a fogzománcot .
-Jól illeszkedik az egészséges életmódhoz. A nap bármely szakában élvezheti a lágy kávéízt!




A koffein fogyasztás hátrányai


Koffein a mindennapi neve az 1,3,7-trimetilxantinnak. A koffein szó a német kaffee és a francia café szóból származik, mindkettő jelentése kávé. A koffein elfogyasztása után 30-45 perccel teljesen felszívódik, hatása pedig három órán belül eltűnik.

Hogyan hat a koffein a szervezetünkre?:
A koffein fő forrása a csokoládé, a tea, a szénsavas cola-félék és a kávé minden formája. Még a „koffeinmentes" kávé is elegendő koffeint tartalmaz ahhoz, hogy káros hatású legyen. Ezek a dolgok nagyon sok savat és nyálkát termelnek. A koffein ráadásul függőséget okoz.
Befolyásolja a hangulatunkat, az állóképességünket, az agyi vérellátottságot, az emésztőrendszerünk működését.
Fogyasztást követően a koffein bejut a véráramba, s az ideg- és izomsejtek felületén fejti ki a hatását. Befolyásolja néhány enzim és ingerületátvivő anyag működését, és gátolja testünkben az adenozin hatását, ami egy fáradtságjelző anyag.  Az adenozin fontos szerepet tölt be az ébrenlét és az alvás szabályozásában. A koffein serkenti az idegrendszert, úgy hogy blokkolja az agya adenozinkötő helyeit, és így tartja fenn az éberséget. Ez a folyamat befolyásolja a vérerek összehúzódását, így lesz fejfájás csillapító hatású.
A koffein a kortizol és adrenalin felszabadulás serkentése miatt vérnyomás emelkedést és gyorsuló szívverést okoz, ellazítja a hörgőket, növeli a gyomorsavtermelést, gyorsítja az anyagcserét és vízhajtó hatású.

 Betegségek:
-Vizelethajtó hatása van. 
Mértéke függ a az elfogyasztott koffein mennyiségétől, attól, hogy milyen formában/termékben jutunk hozzá, illetve a szervezet koffeintűrő képességétől is.
-Magas vérnyomás
-Magas koleszterinszint
-Csontritkulást okoz
-Terhesség alatti fogyasztás
A terhesség alatti túlzott koffeinfogyasztás vetélést okozhat.

Koffein túladagolás:
A mérsékelt koffeinfogyasztás napi 130-300mg-ot jelent, míg a koffein túladagolásról a napi 600mg fölötti fogyasztásnál beszélhetünk.
Tünetei:
-hányinger, émelygés, hasmenés, szédülés, és gyakori vizelési inger.
A koffein függőséget okoz, oly mértékben, hogy mérsékelt fogyasztás utáni megvonás is fejfájással, émelygéssel, ingerlékenységgel, csökkent koncentrációs készséggel és akár depresszióval is járhat. Ezek a tünetek az első 20-48 órában a legerősebbek, de akár egy hétig is tarthatnak.
A koffein túladagolás emésztési és szív-és légzési zavarokat okozhat. Ez azért is veszélyes, mert számos sportital igen magas dózisban tartalmaz koffeint (egyeseknél az ajánlott napi bevitel által több mint 500mg koffeint juttatunk a szervezetbe!)

Egyes ételek, italok élénkítő anyag, vagyis koffein tartalma:
-Főzött kávé- 40-80 mg
-Instant kávé - 70 mg
-Jeges tea - 60 mg
-Forró tea - 60 mg
-Koffeines üdítőital - 50 mg
-Csésze zöld tea 5-30 mg
-Csésze fekete tea - 20-90 mg
-Szelet (kb. 45 g) tejcsoki 10-30 mg
-Gyógyszer – 25 mg-tól.

Koffein okozta pszichiátriai betegségek:

A koffein intoxikáció:
Általában akkor, ha meghaladja a 250mg-ot (2-3 csésze főzött kávé), vagy akkor, ha megvonjuk a koffeint.
A koffein elfogyasztása után nem sokkal jelentkező 5 vagy több tünet az alábbiak közül:
-Nyugtalanság
-Idegesség
-Izgatottság
-Álmatlanság
-Kivörösödött arc
-Nagyobb vizelet kiválasztás
-Bélrendszeri zavar
-Izomrángás
-Akadozó gondolkodás vagy beszéd
-Tachykardia vagy szívritmuszavar
-Kimeríthetetlenség periódusokban
-Pszichomotoros nyugtalanság

A koffein okozta szorongásos zavarok:
A szorongás a koffein okozta intoxikáció után 1 hónapon belül fejlődött ki, vagy elhagyás után, vagy a gyógyszerek, melyek koffeint tartalmaznak kapcsolatban állnak a zavarral.

A koffein indukálta alvászavar:
Az alvászavar direkt pszichológiai következménye a kávéfogyasztásnak.

Ha mindenképpen szükséged van a napi kávéra a megszokás miatt, lehet kapni a boltokban, bioboltokban gabonakávét.


2012. február 14., kedd

A finomított cukor nem jó a testünknek!


Szinte minden élelmiszer tartalmaz cukrot. Táplálkozásunk szénhidrátfelvételének 50 %-át a cukor teszi ki. A természetben előforduló cukrok a növényekben találhatók, ami lényegesen alacsonyabb, mint a bolti fehér cukoré. A cukorrépa cukortartalma 18%, a bolti cukoré 95%. Szervezetünk nincs felkészülve ilyen tömény cukor befogadására. Nem tudja megemészteni, a feles cukor megerjed.

A cukor erős méreg, nem jó a testünknek
-A sok cukor fáradtabbá tesz minket és összezavarja az immunrendszert.  Minél több cukrot veszünk magunkhoz, annál kevesebb egészséges táplálékot viszünk be a szervezetünkbe, ami testünk nem megfelelő vitamin- és ásványi anyag ellátásához vezet. A cukorfogyasztás hatására felszaporodik a piroszőlősav a vérben. A sok piroszőlősav fáradékonysághoz vezet. Gyakori rosszulléteket eredményez, mely szorongó érzésekkel járhat együtt. Az izomgörcsök és az izgatottság is visszavezethető a megnövekedett mennyiségű piroszőlősavra.
-A cukor hatása rövidtávú a szervezetre, ezáltal ingadozó vércukorszintet eredményez. Az alacsony vércukorszint csökkent teljesítőképességhez vezet mind fizikai, mind szellemi téren.
-A cukor az emésztés során erjesztő hatásúvá válik. Ekkor ecetsav, alkohol és szénsav keletkezik. Az alkohol erős romboló hatást fejt ki a bél membránjaira, roncsolja a vesét és hatással van az idegrendszerre.
-A cukor a fogaknak is rosszat tesz. Roncsolja a fogzománcot és a baktériumoknak is utat enged.
-Elsavasítja a testet. Emiatt nátriumot, káliumot, kalciumot, magnéziumot von el a szervezettől, hogy helyreálljon a sav-bázis egyensúly.  Csontritkuláshoz vezethet.
-B1 vitaminrabló, mivel nem tartalmazza ezt a vitamint, de a lebontásához viszont szükséges.
A kristálycukor finomítás következtében elvesztette a létfontosságú vitaminokat, nyomelemeket és ásványi anyagokat.
-A cukrot fehérítik, ami további méreg a testünknek. Emiatt lebénul a gyomor perisztaltikája, és nagyon leterheli az immunrendszert.
-Károsítja az intelligenciát! Gyengíti az agyat és befolyásolja a viselkedést.
-A cukor elsősorban a hasnyálmirigyet veszi igénybe, arra kényszeríti, hogy túl sok inzulint termeljen, s ezzel csökkenti a vércukorszintet. Ez farkasétvágyat ébreszt, s arra kényszeríti szervezetünket, hogy még több cukrot fogyasszon. 
-A cukor eredetileg a májban glükóz formában rakódik le, de mikor ez túltelítődik, visszakerül a vérbe zsírsavak formájában. Ez a test kevésbé aktív helyein rakódik le (combok, csípő, has, ülep), majd az aktív szervekben, mint a szív és a vese.
-Magas vércukorszint esetén a vérlemezkék könnyebben összecsapzódnak. Ez nagymértékben fokozza a trombusképződés kockázatát. A kimenetel akár halálos is lehet.
-A cukor hatására a sejtek megduzzadnak, és a számuk is nő. Rákos folyamatok indulhatnak be a szervezetben. Összefüggést mutattak a végbélrák, az emlőrák, a leukémia, a hasnyálmirigyrák és a cukorfogyasztás között. A tápanyagok finomítása vastagbélrákot okozhat.
-A finomított cukor károsítja az anyagcserét, összezavarja a hormonrendszer. A cukor hatására a mellékvesék megnagyobbodását tapasztalhatjuk. A cukor gyorsítja a nemi érést, ingerli a nemi mirigyeket.

Hogyan is készül a cukor?
A leggyakrabban használt fehér cukrot nálunk a cukorrépából nyerik ki, a világ cukortermelésének alapanyaga 70%-ban viszont a cukornád. A módszer mindkét esetben ugyanaz: a felszeletelt növényt áztatják, kipréselik, majd mésszel tisztítják - ilyenkor a szennyeződésekkel együtt minden szerves anyagot is kivonnak a cukros oldatból -, végül további tisztítási és finomítási eljárások során nyeri el sűrű szirup formáját. Ezt egy kis rásegítéssel kristályosítják, majd megszárítják, és így kapjuk a kristálycukrot, majd a porcukrot.

A barna cukor sem jobb a fehértől!
A barna cukor gyártása csupán a legutolsó fázisban tér el a fehér cukorétól. A finomítás utáni utolsó sűrítések során visszamaradt oldat a melasz, aminek azért van valamennyi ásványi anyag tartalma - ezt keverik a finomított cukorhoz, és ez adja ragacsos állagát, jellegzetes ízét és sötétbarna színét. Manapság sokszor még melasz sem kell a sűrű barna cukorhoz: egyszerűen sziruppal, színezőanyaggal és aromával készítik el.

Fruktóz-szirup sem jó!
Hívják kukoricaszirupnak, invertcukornak, és még nagyon sok néven találhatjuk meg az élelmiszerek címkéjén. Úgy készül, hogy a szacharózt lebontják glükózra és fruktózra, így a szirup édesebb lesz, mint a sima cukor, ráadásul folyékony állagú. Az élelmiszeripar különösen kedveli, ezt találhatjuk az üdítőitalokban, a kekszekben, a fagylaltban, de még a virsliben vagy a mirelit pizzatésztában - és sajnos a mézek egy részében is. Amikor azt halljuk, hogy ma az ember túl sok cukrot fogyaszt, az nem csak a kávéba kanalazott cukrot jelenti. A bevitel nagy része invertcukor formájában kerül a szervezetébe a készételek által.

Milyen alternatívák találhatók a cukor helyett: 
Fruktóz: Más néven gyümölcscukor. Bár szerkezetileg megegyezik a gyümölcsökben található cukorral, innen csak a nevét kapta, ugyanis kukoricából állítják elő. Lassabban szívódik fel, mint a sima cukor, viszont jóval gyorsabban, mintha a gyümölcs egyéb alkotórészeivel (például a rostokkal) együtt fogyasztanánk.
 
Szőlőcukor: Ezt is kukoricából, vagy burgonyából nyerik. Leginkább sportolóknak szokták ajánlani fogyasztását, mivel már a nyálban lebomlik, és gyorsan felpörgeti a szervezetet. Pont emiatt igen káros is, hiszen pillanatok alatt emeli meg a vércukorszintet, ami nagy teher az inzulinháztartás számára.
 
Méz: Ez is cukor, ám teljesen természetes. Édesebb a cukornál, lassabban szívódik fel, és glikémiás indexe fajtától függően fele a cukorénak. A natúr méz rengeteg tápanyagot tartalmaz, enzimjei egyedülálló táplálékká teszik. Hő hatására viszont az enzimek - valamint a tápanyagok egy része - elbomlanak, így nyersen hasznos igazán.
 
Nádcukor: Általában bioboltokban kapható valódi nádcukor, ami nem keverendő össze a nagykristályosra szárított, melaszos finomított cukrokkal. Úgy készül, hogy a megtisztított cukornádat kipréselik, és a kapott léből gőzzel készítenek granulátumot. Mivel nem finomítják, említésre méltó mennyiségben tartalmaz B-vitaminokat, valamint a cukornádból származó ásványi anyagokat. 
 
Datolyacukor: Szárított datolyából állítják elő, és nagyon jól édesíti az ételeket. Nem oldódik fel úgy, mint a finomított cukor, hiszen nem finomított - így felhasználása korlátozott. Ahogy a méz, ez is édesebb, mint a cukor, lassabban szívódik fel, és tartalmaz hasznos tápanyagokat.
 
Agavé nektár: Az agavé növényből nyerik. Préselés után hő kezelik, ezzel hidrolizálják a cukrot. Összetétele szerint nagyrészt fruktózból és kisebb részben glükózból áll. A vas-, kálium-, magnézium- és kalciumtartalmától függően világostól a sötétbarnáig terjed a színe fajtától függően, állaga valamivel hígabb, mint a méz. 42%-kal édesebb, mint a cukor, viszont a kalóriaértéke ugyanannyi, így az édesebb ízt kevesebb kalóriával is el lehet érni. Glikémiás indexe körülbelül a fele a cukorénak, tehát lassabban emeli meg a vércukorszintet. Ásványi anyag tartalmát kivéve a szervezetre gyakorolt hatása nem sokban különbözik a kukoricasziruptól.

Teljesen mellőzni a cukrot étrendünkből hatalmas önuralmat igényel, esetleges megoldásként szóba jöhetnek még a mesterséges édesítőszerek, de ezek néha többet ártanak, mint használnak, hiszen nem egy közülük bizonyítottan rákkeltő hatású.

A kutatások folyamatosak, igyekeznek megtalálni azt a természetes édesítőszert, amely ízében megegyezik a cukorral, de annak káros mellékhatásai nélkül édesíti meg életünket.

Nyírfacukor: Más néven xilit vagy xylitol. Leggyakrabban kukoricarostból vagy nyírfakéregből állítják elő. Cukoralkoholnak minősül, így csak kis része szívódik fel, ezért nem terheli az inzulinháztartást. Glikémiás indexe mindössze 7, szemben a kristálycukor 68-as Glikémiás indexével. A cukorhoz hasonlóan használható, könnyen oldódik, viszont mivel nem táplálja a gombákat, élesztős tészták elkészítéséhez nem alkalmas. Az egyetlen hátránya, hogy cukoralkohol lévén hasmenést okozhat, ha túl sokat használunk belőle.
 
Stevia: Bár egyáltalán nem cukor, mégis a legjobb természetes édesítőszer por, csepp vagy tabletta formában. A stevia nevű növényből vonják ki, különböző vegyületei 12-szer, vagy akár 300-szor édesebbek, mint a cukor. A süteményben fizikailag ugyan nem fogja létrehozni azokat a változásokat, amiket a cukor, viszont nem csak ártalmatlan, hanem kifejezetten gyógynövénynek minősül. Az egyetlen hátránya jellegzetes íze, amit különböző gyártók különböző sikerrel tudtak kiküszöbölni a sztíviás édesítőszerek esetében. Egyáltalán nem emeli meg a vércukorszintet, nincs kalóriatartalma, és számos kedvező hatása van a szervezetre.

2012. február 8., szerda

A konyhasó nem jó só a szervezetünknek


A túlzott só fogyasztás káros az egészségünkre!

A túl sok só fogyasztása árt az egészségnek, szívbetegséget okozhat. A nagyobb nátriumbevitel ront az erek rugalmasságán, így a vérnyomás emelkedését eredményezi, ami megterheli a szívet és az érfalakat, vagyis megnő a szívroham, az érelzáródás és a szélütés kockázata. A só túlzott bevitele kiszáradáshoz vezethet, megsemmisítheti a test vitamin tartalmát, az ízületekben lerakódott sókristályok reumás megbetegedésekhez, az érfalon kicsapódott só pedig érszűkülethez, érelmeszesedéshez, vese- és epekőképződéshez vezet. A só megköti a vizet, így még több lesz a víz igénye a szervezetnek, ezáltal, s terheli a szívet, a keringést, és a szövetek közt raktározódik el a víz.
Ez elhízáshoz is vezethet. A lerakódott víz tapinthatóvá válik a szövetekben, vizenyők alakulhatnak ki a testünkben!

A só jelentős mértékben fokozza a magas vérnyomás és a szívinfarktus kockázatát, és általában nagyobb befolyást gyakorol az egészségünkre, mint ahogy korábban feltételeztük.
A tudományos kutatások becslései szerint, ha mindenki 30 %- ot visszavenne só fogyasztásából, 16 %- kal csökkenne a szívinfarktusból eredő halálestek száma, és felére apadna azoké a személyeké, akik magas vérnyomás elleni kezelésre szorulnak.

A táplálékkal felvett só alapvetően két forrásból származik:
-oldott állapotban, természetesen is jelen van az élelmiszerekben,
-vagy étkezéskor adjuk hozzá.

A só bevitel korlátozása:
-étkezéskor hagyjuk el a sózást,
-továbbá mellőzzük étrendünkből a hozzáadott sót tartalmazó, feldolgozott élelmiszereket,
-vannak lehetőségeink a szokványos konyhasó helyettesítésére.

A túl alacsony só fogyasztás is szív és érrendszeri komplikációkat okozhat a szívbetegeknél!

Úgy találták a kutatók, hogy az átlagos, mérsékelt só fogyasztás van összefüggésben a legkevesebb kardiovaszkuláris eseménnyel.
Az alacsonyabb bevitel kardiovaszkuláris halál és a pangásos szívelégtelenség miatti kórházba kerülés kockázatát emeli meg.

A konyhasó az ember titkos gyilkosa!

Tönkreteszi az egészséget, valamint elősegíti a daganatos megbetegedések kialakulását.
A normál konyhasó finomított, fehérítik, hogy hófehér legyen. A kereskedelemben kapható só az élő szervezettől idegen, adalékokkal kevert vegyszer lesz, ezt viszed be a szervezetedbe, nap mint nap!
Előzd meg a betegségeket, ne használj konyhasót!

A só alternatívái:

-finomítatlan tengeri só: sokféle ásványi anyagot és nyomelemet tartalmaz, amelyek segíthetnek ellensúlyozni a közönséges só potenciális káros hatásait.
-káliumban gazdag, nátriumszegény só: amelyben a nátrium-klorid javarészt kálium-klorid helyettesíti. Egészségünkre nézve jóval kedvezőbb, mint a szinte kizárólag nátrium-kloridot tartalmazó asztali só. Egyes vizsgálatok arra engednek következtetni, hogy a kálium vérnyomáscsökkentő hatású.
-szárított zöldségek és fűszernövények: vannak olyan só pótló készítmények, amelyek szárított zöldségek és fűszernövények őrleményéből állnak. Használhatók természetes ízfokozóként, és csökkenthetik, akár ki is küszöbölhetik a sózás szükségletét.
-Himalája őssó
-szezámsó
-zellersó

Szénsavas üdítők rabja vagy? Megéri tönkretenni a szervezeted?


Ha a szénsavas üdítők rabja vagy, itt az ideje, hogy átgondold, vajon tényleg megéri-e tönkretenni a szervezeted.
Erős csontokat akarsz? Fogyassz kalciumban és D-vitaminban gazdag ételeket, eddz sokat – és kerüld el a szénsavas üdítőitalokat.
Az utóbbi évtizedekben a szénsavas üdítők fogyasztása háttérbe szorította számos, korábban kedvelt ital fogyasztását.

A szénsavas és egyéb üdítőitalok káros hatásai az egészségünkre:
-A szénsavas italok fogyasztása károsan hat a csontokra, sőt, egyesek szerint csontritkuláshoz is vezethet. Ha félted a csontjaidat, igyál inkább vizet!
-Már napi egy kóla elfogyasztása is növeli a kettestípusú cukorbetegség kialakulásának a kockázatát.
-A szénsavas italok savas hatásuk miatt nagyon hamar károsíthatják a fogzománcot.
-Az ilyen italok cukortartalma miatt egész nap ingadozik az energiaszinted fel és le. Gyakori fogyasztásuk hozzájárulhat az elhízáshoz. Ez a jelenség egyre inkább veszélyezteti a kisgyermekeket, hisz köztük az üdítők - édes ízük miatt - rendkívül kedveltek. Nem egészségesebbek azonban a mesterséges édesítőszerekkel készült italok, diétás italok sem, hisz azok még több adalékanyagot tartalmaznak.
-Az üdítőkben és a feldolgozott élelmiszerekben található foszfátok felgyorsítják a szervezetben az öregedési folyamatokat, és növelik több krónikus betegség kialakulásának kockázatát. Krónikus vesebetegséget, érelmeszesedést, izom- és bőrsorvadást is okoznak.
"Az embereknek egészséges étrendre van szükségük, a hosszú és egészséges élet szempontjából pedig meg kell tartani a foszfátok egyensúlyát" - közölte Dr. M. Shawkat Razzaque, a Harvard Egyetem kutatója.
-Rákkeltő anyagokat tartalmaznak a kólafélék. Az aszpartam egy veszélyes adalékanyag, ami a testbe kerülve rákkeltő anyagokra bomlik.
-A kólafélék hozzáadott koffeint tartalmaznak, ami élénkítő hatása mellett vizelethajtó is, fokozva ez által a kiszáradást. Nem beszélve arról, hogy a kólafélék fogyasztásával nagy adag koffein kerül az ember szervezetébe, hiszen egy liter kóla kb. 250 mg koffeint tartalmaz.
- A szénsavas üdítők savanyúságát foszforsavval szabályozzák, ami a szervezetben megköti a kalciumot, így az nem tud felszívódni. Arány van az üdítőital fogyasztás és a csontsűrűség között. Minél több szénsavas üdítőt fogyaszt valaki, annál alacsonyabb a csontsűrűsége. A kóla foszforsav tartalma van elsősorban a csontgyengülés mögött. A foszforsav adja a kóla pikáns ízét. Elfogyasztása után a vér savasságát növeli, ami emeli a pH szintet. Ennek egyensúlyozása végett a szervezet kalciumot von el a csontoktól és a véráramba juttatja. Kimutatták, hogy a kólafogyasztók gyakrabban szenvedtek csonttörést, mint akik nem fogyasztanak ilyen italokat.
- Az édes üdítőket azért találták ki a gyártók, hogy egyre többet és többet fogyasszunk belőle. Az édes íztől csak még szomjasabbak leszünk. Szomjas vagy? Igyál inkább szénsavmentes vizet!

A kólák összetétele:
Lényegét tekintve valamennyi kóla összetétele azonos, különbség elsősorban az összetevők arányában és minőségében van. Az ital "teste" szénsavval dúsított ivóvíz, amelyet a klasszikus kólák esetében cukorral vagy glükóz-fruktóz sziruppal édesítenek, míg ugyanez a light kólák esetében aszpartam, K-aceszulfám, nátrium-ciklamát vagy szaharin keverékével történik. Alapvető összetevő emellett a koffein, aminek a kólák közismert felpörgető hatása tulajdonítható. Jellegzetes színét a karamellnek köszönheti, végleges ízét pedig a többnyire titkos recept alapján előállított kólaaroma hozzáadása után nyeri el. A kóla a felsoroltakon kívül rendszerint csak savanyúságot szabályozó anyagokat - foszforsavat, citromsavat - és tartósítószereket - jellemzően nátrium-benzoátot - tartalmazhat, stabilizálószert – gumiarábikumot.

Az üdítőitaloknak ma már nagyon széles választéka várja a fogyasztót a boltokban, gondoljunk csak a gyümölcslevekre, jeges teákra vagy a szénsavas üdítőkre. Az említettek közül talán ez utóbbiakra kellene leginkább odafigyelnünk, hisz köztudott, hogy ezek az italok nem éppen a legegészségesebb szomjoltók.

„Ez nem olyan, mint az alkohol, ahol egy pohár még rendben van. A csonttömeg folyamatosan változik az életünk során, de a kóla bármelyik fázisban bontani tudja azt.”– állítja egy csontkutató.