2012. február 27., hétfő

A gabonakávé a kávé természetes alternatívája, reggelre és estére egyaránt.


A gabonakávé előnyei: 

-Csak természetes összetevőket tartalmaz, mesterséges anyagok, tartósítószerek és színezékek nélkül.
-Élelmi rostokban gazdag, amelyek segítik az emésztést és javítják a bélműködést. 
-Összetétele: árpa, rozs, cikória, teljesen növényi eredetű. 
-A gabonaféléknek köszönhetően rengeteg ásványi anyagot tartalmaz (például magnézium, kalcium, cink és vas), sőt számos vitaminnal rendelkezik (például B1 és B2 vitamin).
-Tökéletes azok számára, akik szeretnék csökkenteni napi kávéadagjukat, de mégis vágynak egy csésze kávé finom, lágy aromájára. Koffeinmentes, így egész nap, még az esti órákban is fogyasztható.
-Gyerekeknek, várandós és szoptató kismamáknak, időseknek és koffein érzékenyeknek is ajánljuk.
-Alacsony kalóriatartalmú.
-A kávézás élményét megtartja, de mégsem emeli a vérnyomást az egekbe, nem teszi tönkre az erek falát, gyomorsavat nem termel, nem teszi tönkre a fogzománcot .
-Jól illeszkedik az egészséges életmódhoz. A nap bármely szakában élvezheti a lágy kávéízt!




A koffein fogyasztás hátrányai


Koffein a mindennapi neve az 1,3,7-trimetilxantinnak. A koffein szó a német kaffee és a francia café szóból származik, mindkettő jelentése kávé. A koffein elfogyasztása után 30-45 perccel teljesen felszívódik, hatása pedig három órán belül eltűnik.

Hogyan hat a koffein a szervezetünkre?:
A koffein fő forrása a csokoládé, a tea, a szénsavas cola-félék és a kávé minden formája. Még a „koffeinmentes" kávé is elegendő koffeint tartalmaz ahhoz, hogy káros hatású legyen. Ezek a dolgok nagyon sok savat és nyálkát termelnek. A koffein ráadásul függőséget okoz.
Befolyásolja a hangulatunkat, az állóképességünket, az agyi vérellátottságot, az emésztőrendszerünk működését.
Fogyasztást követően a koffein bejut a véráramba, s az ideg- és izomsejtek felületén fejti ki a hatását. Befolyásolja néhány enzim és ingerületátvivő anyag működését, és gátolja testünkben az adenozin hatását, ami egy fáradtságjelző anyag.  Az adenozin fontos szerepet tölt be az ébrenlét és az alvás szabályozásában. A koffein serkenti az idegrendszert, úgy hogy blokkolja az agya adenozinkötő helyeit, és így tartja fenn az éberséget. Ez a folyamat befolyásolja a vérerek összehúzódását, így lesz fejfájás csillapító hatású.
A koffein a kortizol és adrenalin felszabadulás serkentése miatt vérnyomás emelkedést és gyorsuló szívverést okoz, ellazítja a hörgőket, növeli a gyomorsavtermelést, gyorsítja az anyagcserét és vízhajtó hatású.

 Betegségek:
-Vizelethajtó hatása van. 
Mértéke függ a az elfogyasztott koffein mennyiségétől, attól, hogy milyen formában/termékben jutunk hozzá, illetve a szervezet koffeintűrő képességétől is.
-Magas vérnyomás
-Magas koleszterinszint
-Csontritkulást okoz
-Terhesség alatti fogyasztás
A terhesség alatti túlzott koffeinfogyasztás vetélést okozhat.

Koffein túladagolás:
A mérsékelt koffeinfogyasztás napi 130-300mg-ot jelent, míg a koffein túladagolásról a napi 600mg fölötti fogyasztásnál beszélhetünk.
Tünetei:
-hányinger, émelygés, hasmenés, szédülés, és gyakori vizelési inger.
A koffein függőséget okoz, oly mértékben, hogy mérsékelt fogyasztás utáni megvonás is fejfájással, émelygéssel, ingerlékenységgel, csökkent koncentrációs készséggel és akár depresszióval is járhat. Ezek a tünetek az első 20-48 órában a legerősebbek, de akár egy hétig is tarthatnak.
A koffein túladagolás emésztési és szív-és légzési zavarokat okozhat. Ez azért is veszélyes, mert számos sportital igen magas dózisban tartalmaz koffeint (egyeseknél az ajánlott napi bevitel által több mint 500mg koffeint juttatunk a szervezetbe!)

Egyes ételek, italok élénkítő anyag, vagyis koffein tartalma:
-Főzött kávé- 40-80 mg
-Instant kávé - 70 mg
-Jeges tea - 60 mg
-Forró tea - 60 mg
-Koffeines üdítőital - 50 mg
-Csésze zöld tea 5-30 mg
-Csésze fekete tea - 20-90 mg
-Szelet (kb. 45 g) tejcsoki 10-30 mg
-Gyógyszer – 25 mg-tól.

Koffein okozta pszichiátriai betegségek:

A koffein intoxikáció:
Általában akkor, ha meghaladja a 250mg-ot (2-3 csésze főzött kávé), vagy akkor, ha megvonjuk a koffeint.
A koffein elfogyasztása után nem sokkal jelentkező 5 vagy több tünet az alábbiak közül:
-Nyugtalanság
-Idegesség
-Izgatottság
-Álmatlanság
-Kivörösödött arc
-Nagyobb vizelet kiválasztás
-Bélrendszeri zavar
-Izomrángás
-Akadozó gondolkodás vagy beszéd
-Tachykardia vagy szívritmuszavar
-Kimeríthetetlenség periódusokban
-Pszichomotoros nyugtalanság

A koffein okozta szorongásos zavarok:
A szorongás a koffein okozta intoxikáció után 1 hónapon belül fejlődött ki, vagy elhagyás után, vagy a gyógyszerek, melyek koffeint tartalmaznak kapcsolatban állnak a zavarral.

A koffein indukálta alvászavar:
Az alvászavar direkt pszichológiai következménye a kávéfogyasztásnak.

Ha mindenképpen szükséged van a napi kávéra a megszokás miatt, lehet kapni a boltokban, bioboltokban gabonakávét.


2012. február 14., kedd

A finomított cukor nem jó a testünknek!


Szinte minden élelmiszer tartalmaz cukrot. Táplálkozásunk szénhidrátfelvételének 50 %-át a cukor teszi ki. A természetben előforduló cukrok a növényekben találhatók, ami lényegesen alacsonyabb, mint a bolti fehér cukoré. A cukorrépa cukortartalma 18%, a bolti cukoré 95%. Szervezetünk nincs felkészülve ilyen tömény cukor befogadására. Nem tudja megemészteni, a feles cukor megerjed.

A cukor erős méreg, nem jó a testünknek
-A sok cukor fáradtabbá tesz minket és összezavarja az immunrendszert.  Minél több cukrot veszünk magunkhoz, annál kevesebb egészséges táplálékot viszünk be a szervezetünkbe, ami testünk nem megfelelő vitamin- és ásványi anyag ellátásához vezet. A cukorfogyasztás hatására felszaporodik a piroszőlősav a vérben. A sok piroszőlősav fáradékonysághoz vezet. Gyakori rosszulléteket eredményez, mely szorongó érzésekkel járhat együtt. Az izomgörcsök és az izgatottság is visszavezethető a megnövekedett mennyiségű piroszőlősavra.
-A cukor hatása rövidtávú a szervezetre, ezáltal ingadozó vércukorszintet eredményez. Az alacsony vércukorszint csökkent teljesítőképességhez vezet mind fizikai, mind szellemi téren.
-A cukor az emésztés során erjesztő hatásúvá válik. Ekkor ecetsav, alkohol és szénsav keletkezik. Az alkohol erős romboló hatást fejt ki a bél membránjaira, roncsolja a vesét és hatással van az idegrendszerre.
-A cukor a fogaknak is rosszat tesz. Roncsolja a fogzománcot és a baktériumoknak is utat enged.
-Elsavasítja a testet. Emiatt nátriumot, káliumot, kalciumot, magnéziumot von el a szervezettől, hogy helyreálljon a sav-bázis egyensúly.  Csontritkuláshoz vezethet.
-B1 vitaminrabló, mivel nem tartalmazza ezt a vitamint, de a lebontásához viszont szükséges.
A kristálycukor finomítás következtében elvesztette a létfontosságú vitaminokat, nyomelemeket és ásványi anyagokat.
-A cukrot fehérítik, ami további méreg a testünknek. Emiatt lebénul a gyomor perisztaltikája, és nagyon leterheli az immunrendszert.
-Károsítja az intelligenciát! Gyengíti az agyat és befolyásolja a viselkedést.
-A cukor elsősorban a hasnyálmirigyet veszi igénybe, arra kényszeríti, hogy túl sok inzulint termeljen, s ezzel csökkenti a vércukorszintet. Ez farkasétvágyat ébreszt, s arra kényszeríti szervezetünket, hogy még több cukrot fogyasszon. 
-A cukor eredetileg a májban glükóz formában rakódik le, de mikor ez túltelítődik, visszakerül a vérbe zsírsavak formájában. Ez a test kevésbé aktív helyein rakódik le (combok, csípő, has, ülep), majd az aktív szervekben, mint a szív és a vese.
-Magas vércukorszint esetén a vérlemezkék könnyebben összecsapzódnak. Ez nagymértékben fokozza a trombusképződés kockázatát. A kimenetel akár halálos is lehet.
-A cukor hatására a sejtek megduzzadnak, és a számuk is nő. Rákos folyamatok indulhatnak be a szervezetben. Összefüggést mutattak a végbélrák, az emlőrák, a leukémia, a hasnyálmirigyrák és a cukorfogyasztás között. A tápanyagok finomítása vastagbélrákot okozhat.
-A finomított cukor károsítja az anyagcserét, összezavarja a hormonrendszer. A cukor hatására a mellékvesék megnagyobbodását tapasztalhatjuk. A cukor gyorsítja a nemi érést, ingerli a nemi mirigyeket.

Hogyan is készül a cukor?
A leggyakrabban használt fehér cukrot nálunk a cukorrépából nyerik ki, a világ cukortermelésének alapanyaga 70%-ban viszont a cukornád. A módszer mindkét esetben ugyanaz: a felszeletelt növényt áztatják, kipréselik, majd mésszel tisztítják - ilyenkor a szennyeződésekkel együtt minden szerves anyagot is kivonnak a cukros oldatból -, végül további tisztítási és finomítási eljárások során nyeri el sűrű szirup formáját. Ezt egy kis rásegítéssel kristályosítják, majd megszárítják, és így kapjuk a kristálycukrot, majd a porcukrot.

A barna cukor sem jobb a fehértől!
A barna cukor gyártása csupán a legutolsó fázisban tér el a fehér cukorétól. A finomítás utáni utolsó sűrítések során visszamaradt oldat a melasz, aminek azért van valamennyi ásványi anyag tartalma - ezt keverik a finomított cukorhoz, és ez adja ragacsos állagát, jellegzetes ízét és sötétbarna színét. Manapság sokszor még melasz sem kell a sűrű barna cukorhoz: egyszerűen sziruppal, színezőanyaggal és aromával készítik el.

Fruktóz-szirup sem jó!
Hívják kukoricaszirupnak, invertcukornak, és még nagyon sok néven találhatjuk meg az élelmiszerek címkéjén. Úgy készül, hogy a szacharózt lebontják glükózra és fruktózra, így a szirup édesebb lesz, mint a sima cukor, ráadásul folyékony állagú. Az élelmiszeripar különösen kedveli, ezt találhatjuk az üdítőitalokban, a kekszekben, a fagylaltban, de még a virsliben vagy a mirelit pizzatésztában - és sajnos a mézek egy részében is. Amikor azt halljuk, hogy ma az ember túl sok cukrot fogyaszt, az nem csak a kávéba kanalazott cukrot jelenti. A bevitel nagy része invertcukor formájában kerül a szervezetébe a készételek által.

Milyen alternatívák találhatók a cukor helyett: 
Fruktóz: Más néven gyümölcscukor. Bár szerkezetileg megegyezik a gyümölcsökben található cukorral, innen csak a nevét kapta, ugyanis kukoricából állítják elő. Lassabban szívódik fel, mint a sima cukor, viszont jóval gyorsabban, mintha a gyümölcs egyéb alkotórészeivel (például a rostokkal) együtt fogyasztanánk.
 
Szőlőcukor: Ezt is kukoricából, vagy burgonyából nyerik. Leginkább sportolóknak szokták ajánlani fogyasztását, mivel már a nyálban lebomlik, és gyorsan felpörgeti a szervezetet. Pont emiatt igen káros is, hiszen pillanatok alatt emeli meg a vércukorszintet, ami nagy teher az inzulinháztartás számára.
 
Méz: Ez is cukor, ám teljesen természetes. Édesebb a cukornál, lassabban szívódik fel, és glikémiás indexe fajtától függően fele a cukorénak. A natúr méz rengeteg tápanyagot tartalmaz, enzimjei egyedülálló táplálékká teszik. Hő hatására viszont az enzimek - valamint a tápanyagok egy része - elbomlanak, így nyersen hasznos igazán.
 
Nádcukor: Általában bioboltokban kapható valódi nádcukor, ami nem keverendő össze a nagykristályosra szárított, melaszos finomított cukrokkal. Úgy készül, hogy a megtisztított cukornádat kipréselik, és a kapott léből gőzzel készítenek granulátumot. Mivel nem finomítják, említésre méltó mennyiségben tartalmaz B-vitaminokat, valamint a cukornádból származó ásványi anyagokat. 
 
Datolyacukor: Szárított datolyából állítják elő, és nagyon jól édesíti az ételeket. Nem oldódik fel úgy, mint a finomított cukor, hiszen nem finomított - így felhasználása korlátozott. Ahogy a méz, ez is édesebb, mint a cukor, lassabban szívódik fel, és tartalmaz hasznos tápanyagokat.
 
Agavé nektár: Az agavé növényből nyerik. Préselés után hő kezelik, ezzel hidrolizálják a cukrot. Összetétele szerint nagyrészt fruktózból és kisebb részben glükózból áll. A vas-, kálium-, magnézium- és kalciumtartalmától függően világostól a sötétbarnáig terjed a színe fajtától függően, állaga valamivel hígabb, mint a méz. 42%-kal édesebb, mint a cukor, viszont a kalóriaértéke ugyanannyi, így az édesebb ízt kevesebb kalóriával is el lehet érni. Glikémiás indexe körülbelül a fele a cukorénak, tehát lassabban emeli meg a vércukorszintet. Ásványi anyag tartalmát kivéve a szervezetre gyakorolt hatása nem sokban különbözik a kukoricasziruptól.

Teljesen mellőzni a cukrot étrendünkből hatalmas önuralmat igényel, esetleges megoldásként szóba jöhetnek még a mesterséges édesítőszerek, de ezek néha többet ártanak, mint használnak, hiszen nem egy közülük bizonyítottan rákkeltő hatású.

A kutatások folyamatosak, igyekeznek megtalálni azt a természetes édesítőszert, amely ízében megegyezik a cukorral, de annak káros mellékhatásai nélkül édesíti meg életünket.

Nyírfacukor: Más néven xilit vagy xylitol. Leggyakrabban kukoricarostból vagy nyírfakéregből állítják elő. Cukoralkoholnak minősül, így csak kis része szívódik fel, ezért nem terheli az inzulinháztartást. Glikémiás indexe mindössze 7, szemben a kristálycukor 68-as Glikémiás indexével. A cukorhoz hasonlóan használható, könnyen oldódik, viszont mivel nem táplálja a gombákat, élesztős tészták elkészítéséhez nem alkalmas. Az egyetlen hátránya, hogy cukoralkohol lévén hasmenést okozhat, ha túl sokat használunk belőle.
 
Stevia: Bár egyáltalán nem cukor, mégis a legjobb természetes édesítőszer por, csepp vagy tabletta formában. A stevia nevű növényből vonják ki, különböző vegyületei 12-szer, vagy akár 300-szor édesebbek, mint a cukor. A süteményben fizikailag ugyan nem fogja létrehozni azokat a változásokat, amiket a cukor, viszont nem csak ártalmatlan, hanem kifejezetten gyógynövénynek minősül. Az egyetlen hátránya jellegzetes íze, amit különböző gyártók különböző sikerrel tudtak kiküszöbölni a sztíviás édesítőszerek esetében. Egyáltalán nem emeli meg a vércukorszintet, nincs kalóriatartalma, és számos kedvező hatása van a szervezetre.

2012. február 8., szerda

A konyhasó nem jó só a szervezetünknek


A túlzott só fogyasztás káros az egészségünkre!

A túl sok só fogyasztása árt az egészségnek, szívbetegséget okozhat. A nagyobb nátriumbevitel ront az erek rugalmasságán, így a vérnyomás emelkedését eredményezi, ami megterheli a szívet és az érfalakat, vagyis megnő a szívroham, az érelzáródás és a szélütés kockázata. A só túlzott bevitele kiszáradáshoz vezethet, megsemmisítheti a test vitamin tartalmát, az ízületekben lerakódott sókristályok reumás megbetegedésekhez, az érfalon kicsapódott só pedig érszűkülethez, érelmeszesedéshez, vese- és epekőképződéshez vezet. A só megköti a vizet, így még több lesz a víz igénye a szervezetnek, ezáltal, s terheli a szívet, a keringést, és a szövetek közt raktározódik el a víz.
Ez elhízáshoz is vezethet. A lerakódott víz tapinthatóvá válik a szövetekben, vizenyők alakulhatnak ki a testünkben!

A só jelentős mértékben fokozza a magas vérnyomás és a szívinfarktus kockázatát, és általában nagyobb befolyást gyakorol az egészségünkre, mint ahogy korábban feltételeztük.
A tudományos kutatások becslései szerint, ha mindenki 30 %- ot visszavenne só fogyasztásából, 16 %- kal csökkenne a szívinfarktusból eredő halálestek száma, és felére apadna azoké a személyeké, akik magas vérnyomás elleni kezelésre szorulnak.

A táplálékkal felvett só alapvetően két forrásból származik:
-oldott állapotban, természetesen is jelen van az élelmiszerekben,
-vagy étkezéskor adjuk hozzá.

A só bevitel korlátozása:
-étkezéskor hagyjuk el a sózást,
-továbbá mellőzzük étrendünkből a hozzáadott sót tartalmazó, feldolgozott élelmiszereket,
-vannak lehetőségeink a szokványos konyhasó helyettesítésére.

A túl alacsony só fogyasztás is szív és érrendszeri komplikációkat okozhat a szívbetegeknél!

Úgy találták a kutatók, hogy az átlagos, mérsékelt só fogyasztás van összefüggésben a legkevesebb kardiovaszkuláris eseménnyel.
Az alacsonyabb bevitel kardiovaszkuláris halál és a pangásos szívelégtelenség miatti kórházba kerülés kockázatát emeli meg.

A konyhasó az ember titkos gyilkosa!

Tönkreteszi az egészséget, valamint elősegíti a daganatos megbetegedések kialakulását.
A normál konyhasó finomított, fehérítik, hogy hófehér legyen. A kereskedelemben kapható só az élő szervezettől idegen, adalékokkal kevert vegyszer lesz, ezt viszed be a szervezetedbe, nap mint nap!
Előzd meg a betegségeket, ne használj konyhasót!

A só alternatívái:

-finomítatlan tengeri só: sokféle ásványi anyagot és nyomelemet tartalmaz, amelyek segíthetnek ellensúlyozni a közönséges só potenciális káros hatásait.
-káliumban gazdag, nátriumszegény só: amelyben a nátrium-klorid javarészt kálium-klorid helyettesíti. Egészségünkre nézve jóval kedvezőbb, mint a szinte kizárólag nátrium-kloridot tartalmazó asztali só. Egyes vizsgálatok arra engednek következtetni, hogy a kálium vérnyomáscsökkentő hatású.
-szárított zöldségek és fűszernövények: vannak olyan só pótló készítmények, amelyek szárított zöldségek és fűszernövények őrleményéből állnak. Használhatók természetes ízfokozóként, és csökkenthetik, akár ki is küszöbölhetik a sózás szükségletét.
-Himalája őssó
-szezámsó
-zellersó

Szénsavas üdítők rabja vagy? Megéri tönkretenni a szervezeted?


Ha a szénsavas üdítők rabja vagy, itt az ideje, hogy átgondold, vajon tényleg megéri-e tönkretenni a szervezeted.
Erős csontokat akarsz? Fogyassz kalciumban és D-vitaminban gazdag ételeket, eddz sokat – és kerüld el a szénsavas üdítőitalokat.
Az utóbbi évtizedekben a szénsavas üdítők fogyasztása háttérbe szorította számos, korábban kedvelt ital fogyasztását.

A szénsavas és egyéb üdítőitalok káros hatásai az egészségünkre:
-A szénsavas italok fogyasztása károsan hat a csontokra, sőt, egyesek szerint csontritkuláshoz is vezethet. Ha félted a csontjaidat, igyál inkább vizet!
-Már napi egy kóla elfogyasztása is növeli a kettestípusú cukorbetegség kialakulásának a kockázatát.
-A szénsavas italok savas hatásuk miatt nagyon hamar károsíthatják a fogzománcot.
-Az ilyen italok cukortartalma miatt egész nap ingadozik az energiaszinted fel és le. Gyakori fogyasztásuk hozzájárulhat az elhízáshoz. Ez a jelenség egyre inkább veszélyezteti a kisgyermekeket, hisz köztük az üdítők - édes ízük miatt - rendkívül kedveltek. Nem egészségesebbek azonban a mesterséges édesítőszerekkel készült italok, diétás italok sem, hisz azok még több adalékanyagot tartalmaznak.
-Az üdítőkben és a feldolgozott élelmiszerekben található foszfátok felgyorsítják a szervezetben az öregedési folyamatokat, és növelik több krónikus betegség kialakulásának kockázatát. Krónikus vesebetegséget, érelmeszesedést, izom- és bőrsorvadást is okoznak.
"Az embereknek egészséges étrendre van szükségük, a hosszú és egészséges élet szempontjából pedig meg kell tartani a foszfátok egyensúlyát" - közölte Dr. M. Shawkat Razzaque, a Harvard Egyetem kutatója.
-Rákkeltő anyagokat tartalmaznak a kólafélék. Az aszpartam egy veszélyes adalékanyag, ami a testbe kerülve rákkeltő anyagokra bomlik.
-A kólafélék hozzáadott koffeint tartalmaznak, ami élénkítő hatása mellett vizelethajtó is, fokozva ez által a kiszáradást. Nem beszélve arról, hogy a kólafélék fogyasztásával nagy adag koffein kerül az ember szervezetébe, hiszen egy liter kóla kb. 250 mg koffeint tartalmaz.
- A szénsavas üdítők savanyúságát foszforsavval szabályozzák, ami a szervezetben megköti a kalciumot, így az nem tud felszívódni. Arány van az üdítőital fogyasztás és a csontsűrűség között. Minél több szénsavas üdítőt fogyaszt valaki, annál alacsonyabb a csontsűrűsége. A kóla foszforsav tartalma van elsősorban a csontgyengülés mögött. A foszforsav adja a kóla pikáns ízét. Elfogyasztása után a vér savasságát növeli, ami emeli a pH szintet. Ennek egyensúlyozása végett a szervezet kalciumot von el a csontoktól és a véráramba juttatja. Kimutatták, hogy a kólafogyasztók gyakrabban szenvedtek csonttörést, mint akik nem fogyasztanak ilyen italokat.
- Az édes üdítőket azért találták ki a gyártók, hogy egyre többet és többet fogyasszunk belőle. Az édes íztől csak még szomjasabbak leszünk. Szomjas vagy? Igyál inkább szénsavmentes vizet!

A kólák összetétele:
Lényegét tekintve valamennyi kóla összetétele azonos, különbség elsősorban az összetevők arányában és minőségében van. Az ital "teste" szénsavval dúsított ivóvíz, amelyet a klasszikus kólák esetében cukorral vagy glükóz-fruktóz sziruppal édesítenek, míg ugyanez a light kólák esetében aszpartam, K-aceszulfám, nátrium-ciklamát vagy szaharin keverékével történik. Alapvető összetevő emellett a koffein, aminek a kólák közismert felpörgető hatása tulajdonítható. Jellegzetes színét a karamellnek köszönheti, végleges ízét pedig a többnyire titkos recept alapján előállított kólaaroma hozzáadása után nyeri el. A kóla a felsoroltakon kívül rendszerint csak savanyúságot szabályozó anyagokat - foszforsavat, citromsavat - és tartósítószereket - jellemzően nátrium-benzoátot - tartalmazhat, stabilizálószert – gumiarábikumot.

Az üdítőitaloknak ma már nagyon széles választéka várja a fogyasztót a boltokban, gondoljunk csak a gyümölcslevekre, jeges teákra vagy a szénsavas üdítőkre. Az említettek közül talán ez utóbbiakra kellene leginkább odafigyelnünk, hisz köztudott, hogy ezek az italok nem éppen a legegészségesebb szomjoltók.

„Ez nem olyan, mint az alkohol, ahol egy pohár még rendben van. A csonttömeg folyamatosan változik az életünk során, de a kóla bármelyik fázisban bontani tudja azt.”– állítja egy csontkutató.

2012. február 2., csütörtök

A húsevés hátrányai


Az állattermelés környezetszennyező és gazdaságilag sem előnyös.
Az állattartó telepek nagy mennyiségű szennyvizet bocsájtanak ki, a szállítás szennyezi a levegőt, a fagyasztáshoz plusz energia szükséges…  A környezetvédelmi megfontolások részben a gazdasági érdekekkel is egybeesnek, nem is beszélve az élőlények életfeltételeiről. Az erdőkből évente 17 millió hektárt (Ausztria nagyságú) irtanak ki legelőnek. Ehhez hat-tizenötször annyi mezőgazdasági terület kell, mint az ugyanannyi növényi fehérje előállításához, és ne feledkezzünk meg arról, hogy a termőterület ma már nem igazán növelhető. Egyetlen kilogramm hús előállításához körülbelül 4000 liter víz kell, ennyit egy átlagos család egy hónap alatt használ el (mosásra, főzésre, fürdésre, stb.) összesen. 

AZ EMBER NÖVÉNYEVŐ!!!
Sokkal több bizonyíték létezik arra, hogy az ember növényevő, mivel testfelépítése, és működése a növényevők testfelépítéséhez és működéséhez hasonlít!
Külső:
-A húsevőknek karmai vannak, mely a zsákmány megragadására és szétmarcangolására szolgál. Egy almát vagy egy reteklevelet nem kell ízekre szedni fogyasztás előtt, ezért a növényevőknek és természetesen az embernek sincsenek karmai (Darwin).
-A húsevők lefetyelik a vizet, a növényevők többsége és az ember is issza.
- A húsevők hő leadása részben a nyelven keresztül történik. A nagytestű növényevők nem tudják így leadni a hőt - bőrpórusaik vannak, és nagyrészt izzadás segítségével szabadulnak meg a felesleges hőtől. Az ember is bőrpórusokon át, izzadás útján adja le a felesleges hő nagy részét. A húsevő állatoknak nincsenek bőrpórusaik (Dr. W. Ganong).
Állkapocs, fogak és nyelv:
-A húsevők állkapcsa csupán fel-le képes mozogni mivel a táplálékot csak megragadják, de nem rágják meg igazán, hanem darabokban vagy egészben lenyelik. A növényevők és az ember állkapcsa oldalirányú mozgásra is képes, így tudják a növényi rostokat is megrágni (Dr. Szentágothai).
- A húsevők éles, hegyes elülső fogakkal rendelkeznek, melyek a táplálék (hús) megragadására alkalmasak. A növényevőknek és az embereknek nincsenek éles, hegyes frontfogai, mivel táplálékukat nem megragadni, hanem szétrágni kell (csipkebogyó).
- A rágáshoz a növényevők és az ember hátsó, lapos őrlőfogakat használnak, a húsevőknek erre nincsen szüksége, mert nem őrlik meg táplálékukat, így nincs is ilyen típusú foguk.
- A szemfogak keresztmetszete is az ember növényevő mivoltára utal. A húsevők szemfoga kör keresztmetszetű (ez könnyebb behatolást tesz lehetővé a húsba), míg a növényevők és az ember szemfogának keresztmetszete háromszög alakú, nem húsevésre specializálódott (Dr. Szentágothai).
-A húsevők érdes nyelve nagyon praktikus segítség húsdarabok kiszakítására, csontok megtisztítására. A növényevők és az ember nyelvének felülete sima, mely ezeket nem teszi lehetővé (Darwin).
Emésztés:
- A húsevők nyála erősen savas kémhatású, mivel a hús - vagyis a magas fehérjetartalmú táplálék - lebontására specializálódott. A növényevők és az ember nyála lúgos kémhatású. Ez a szénhidrátban gazdag táplálék előemésztéséhez megfelelő közeg (Dr. Fonyó Attila).
- A növényevők nyálában található ptyalin enzim is ezt segíti elő, mely a húsevők nyálából hiányzik. A lúgos nyál egyáltalán nem alkalmas fehérjék lebontására (Dr. Fonyó Attila).
-A növényevők, és normális körülmények között az ember is sokáig rágják az ételt, például egy kisgyermek fél órán keresztül is csócsál egy almát. Nagyok a nyálmirigyeik, hogy elegendő nyál termelődjön, ugyanis a növények előemésztéséhez sok nyál kell. A húsevőknek csupán kis nyálmirigyei vannak, hiszen alig rágnak, és emiatt kevesebb nyálra van szükségük.
-A táplálék további útját tekintve vizsgáljuk meg a gyomor működését. A húsevők gyomrában erősen savas, vagyis magas sósavtartalmú gyomornedv termelődik. A hús, vagyis a magas fehérjetartalmú táplálékok emésztéséhez - a nyálról leírtaknak megfelelően - erősen savas környezet szükséges. A növényevők és az ember gyomorsava ötször kevesebb, mint a húsevőké, tehát egyértelműen nem fehérje dús táplálkozásra lett kitalálva (Dr. W. Ganong).
-A bélrendszer hosszúsága a húsevő állatoknál a testhosszhoz képest rövid, mert a hús hasznosítható tápanyagai hamarabb lebonthatóak, kivonhatóak a táplálékból. Az ember és a növényevők bélcsatornája relatíve hosszabb, ami a növényi rostok jobb megemésztését teszi lehetővé. Ha viszont hús kerül bele, az emésztetlen húsfehérjék megrothadnak, és lassúbb távozás miatt több káros bomlástermék keletkezik és szívódik fel (Dr. Kelogg).
-A húsevők bélfala simább, míg a növényevőké lényegesen bolyhosabb, nagyobb felszívódási felületet képezve. Az ember ebben is a növényevőkhöz hasonlít, mert bélfala lényegesen bolyhosabb, mint a húsevőké (Dr. W. Ganong).
-A különböző megfigyelések szerint sem a húsevők, sem a növényevők vizelete nem tartalmaz nagy mennyiségű húgysavat. A vegetáriánus emberek vizelete is mentes a húgysavtól, míg a húst fogyasztók vizeletében sok húgysav mérhető. Valószínű, hogy az ember húgysavbontó képessége gyengébb, mint a húsevőké, mert a húsfogyasztás révén keletkező nagy mennyiségű húgysavtól a vesén keresztül próbál megszabadulni, míg a húsevő állatok könnyedén megbirkóznak a táplálékukból keletkező húgysavval. Az ember veséje a húgysavat csak részben képes kiválasztani, mivel nem húsevésre rendezkedett be - a maradék lerakódik a szervezetben (vesekő), vagy az ízületek között apró kristályok formájában (köszvény). Növényevő állatokon végzett kísérletek is ezt támasztják alá, melyek során húst kevertek az ételükbe. Mindegyik állat vizeletének húgysavszintje nagyságrendekkel megnőtt. A folyamatos húsadagolás hatására pedig különféle húgysavkristály lerakódások indultak be.
-A növényevők epéje lúgos kémhatású, a húsevőké savas. Ez a savasság a különböző savas anyagcseretermékekkel függ össze, melyek a hús lebontásakor keletkeznek, és a máj kiválasztó munkája folytán jutnak az epébe. A savas kémhatás előnyös a húsevő bélrendszerében a sok fehérje lebontása miatt. A tisztán növényevő ember epéje lúgos kémhatású, míg a húsevőé savas. Ez a savasság viszont kárt tesz az ember bélfalában, fekélyeket okozhat, mivel a mi bélrendszerünk nem ehhez a kémhatáshoz alkalmazkodott (Dr. Bárdos György).
Anyatej:
A húsevők teje magas, míg a növényevőké alacsony fehérjetartalmú. Az emberi anyatej is alacsony fehérjetartalmú.
A húsban lényegesen több mérgező vegyszer található, mint a növényekben. Azok a kemikáliák, melyekkel a földet és a növényeket kezelik, fölhalmozódnak az állatok szervezetében. A húsevő ember a tápláléklánc végén található, ezért a hús elfogyasztásával együtt magához veszi az állatban (főként a zsírjában) elraktározódott rovarölő szereket, növényvédő szereket, műtrágyákat. A mérések szerint a hús tizenháromszor több növényvédő szert tartalmaz, mint maguk a növények.
 
Az állatok számos kemikáliát kapnak életük során:  

Étvágyfokozókat, antibiotikumokat (például penicillin), nyugtatókat (Xanax), hormoninjekciókat, mesterséges tápszereket, stb. Néhány kifejezetten veszélyes vegyület is lehet köztük, például: tetraciklin, cézium 137-tel fertőzött szennyvíziszap galacsin, radioaktív sugárzó hulladék, stb. Amerikában az évente gyártott antibiotikumok felét az állattenyésztésben használják fel. Az állatokat sokszor saját ürülékükkel etetik pénzspórolás céljából. Ezek a módszerek hivatottak biztosítani az állat eladásakor az "elsőrendű minőséget". A húsevő ember ezeket az anyagokat elfogyasztja, és szervezetében még fel is halmozza. Az állatokba kerülő hormonok, melyek általában ösztrogénok és pajzsmirigy hormonok, az emberekben golyvát, strúmát, petefészek rákot okozhatnak. Érdemes megemlíteni néhány olyan vegyszert is, melyet húskészítmények előállítása során szokványosan használnak, például nátriumszulfátos, glaubersós oldatba merítik a húst, hogy az elvegye a romlott szagot, és a halott, szürke hús színét szép pirosra változtassa. A nátrium-szulfát lerakódik az ember ízületeiben, és hasonlóan a húgysavhoz, ott kristályokat képez.
Az állapotos kismamák, akik húst esznek, a gyerekeiket is károsítják!!!
A húsevő anyák szervezetébe kerülő vegyszerek nem csak őket, hanem a tejükön keresztül a csecsemőjüket is károsítják. Dr. John Robbins felmérései szerint a húsevő anyák teje olyan magas koncentrációban tartalmaz növényvédő szereket, méreganyagokat, hogy hasonlóan szennyezett élelmiszert a szövetségi mezőgazdasági hatóság azonnal kivonna a forgalomból. Az orvosi reakció erre az eredményre az volt, hogy akkor az anyák ne szoptassák a gyermekeiket. Ahelyett, hogy a húsevéstől tiltanák el őket! A vegetáriánus anyák tejének legrosszabb értékei is sokkal jobbak voltak, mint a húsevő anyák legjobb értéke. Dr. Barbara Wallace kimutatta, hogy a vegetáriánus anyák teje annál tisztább, minél régebben élnek növényi étrenden.

Milyen károkat okoz a hús fogyasztása:

-A húsban lévő zsír és fehérje együttesének legnagyobb veszélye, hogy elhízást és/vagy érelmeszesedést okoz. Tizenkét betegség kialakulásában döntő szerepet játszik a húsban lévő zsír pl. zsírmáj, szívelégtelenség, agyvérzés.
-Az elfogyasztott hús túl sok fehérjét tartalmaz, így a fehérjék egy része megrothad. Ráadásul az ember még azzal az előnnyel sem rendelkezik az ilyen helyzetek kivédésére, mint a ragadozók, akiknek rövidebb bélcsatornája lehetővé teszi, hogy a rothadás során keletkező méreganyagok gyorsan távozzanak a szervezetükből. Az emberben, hosszabb bélcsatornája miatt, hosszabb ideig rothad a többletfehérje, több méreganyag szabadul fel és sajnos több is szívódik fel, mint a ragadozó állatokban.
-A vérkeringésbe több aminosav jut be a szükségesnél az elfogyasztott húsban lévő fehérjék megemésztése során. Ez túlterheli a májat és a vesét, a fõ kiválasztó-rendszereinket. A szervezet ekkor a "helyettesítő kiválasztó szerveket" állítja munkába: a tüdőt és a bőrt. Különböző bőrkiütések, bőrfoltosodások illetve asztmatikus tünetek jelentkezhetnek ennek eredményeként.
-A hús egyik bomlásterméke a húgysav. Ez olyan mennyiségben van a húsevő emberek szervezetében, hogy nem tud mind kiválasztódni, ezért egy idő után lerakódik pl. vesekő formájában vagy apró kristályokként az ízületek közé (köszvény).
-A hús savas irányba tolja el a szervezet savbázis egyensúlyát. Ez a közeg megfelelő, "kényelmes és meleg fészket" jelent a baktériumok számára.
-A húsevés fizikális hatásai kihatnak a húsevő ember lelki világára is. A fent említett savas környezet az idegrendszer károsodását okozza, ami hozzájárul ahhoz, hogy a húsevő ember általában sokkal szorongóbb, idegesebb, aggódóbb és agresszivitásra hajlamosabb.


Nézzünk egy húsételt, milyen folyamaton megy végig, mire a tányérodba kerül.:
Megszületik, már azt a gondolatot sugározzák felé, hogy milyen finom étel lesz belőle, ha megnő, és levágják. És nap, mint nap miközben etetik, itatják folyamat ezt a gondolatot, félelmet táplálják belé. Majd mikor már eléggé felhizlalták, megölik az állatot. Akkor még több félelem, és fájdalom kerül az állat húsába. Mikor feldolgozzák a húst, belekerül a feldolgozók dühe, gyűlölete, indulata, fájdalma, betegsége, félelme, hangulata, rossz szándéka. Miközben elszállítják a boltba, belekerül a szállítók, az eladók és a vevők gondolata, félelme, és mindenki, aki a hús közelébe kerül szintén hat rá. Ők is hozzáteszik a maguk félelmeit, rosszindulatát, dühét, betegségét, stresszt… Aki elkészíti, megsüti, megfőzi - lehet, hogy épp Te - és a tányérodba teszi, az Ő gondolatai, érzései, is mind-mind hozzáragadnak a tányérodon lévő ételhez. Miközben megeszed, azok a gondolatok is hatással vannak rá. 

Gondoljatok bele, ha nektek kéne akár naponta elpusztítanotok egy másik élőlényt, aki érez, él és élni akar, akkor ennétek-e valaha húst?!
Amikor állati húst fogyasztasz, akkor minden alkalommal a fájdalom energiát veszed magadhoz.   Az állat szenvedése olyan vegyületeket hoz létre, amelyek átáramlanak a húsán, és amikor megeszed azt az állatot, akkor fájdalmat fogyasztasz.

2012. február 1., szerda

Gondolataink hatása az ételre


Fontos, hogy milyen gondolatokkal, milyen energiákkal, milyen érzelmekkel, milyen színekkel, milyen hangokkal, milyen hangulatokkal, milyen információkkal táplálkozunk. Ezek több mint 90%-ban járulnak hozzá az egészségünkhöz!

Az ételek értéke egészséged szempontjából nagyon fontos - de nem az étel fizikai minősége a fő szempont, hanem az étel energetikai és információ tartalma játszik döntő szerepet. Az energia- és információ-tartalom dönt abban, hogy egy étel segíti, vagy rombolja egészségedet.
Ha végiggondolod, ha tudatosítod Magadban, hogy milyen energiákat és információkat vesz fel egy étel, míg az asztalodra kerül, és azokat Te mind megeszed, meglepő élményben lesz részed.

Gondolataid, miközben megeszed az ételt, hatással vannak rá- pl. "ez megint rombolja az egészségem", "ettől megint hízom", "ami finom, az mind árt", "mi lesz, ha kirúgnak", "biztos megcsal a férjem/ feleségem, mert nem vagyok elég szép/ okos/ házias/ gazdag." ...stb.
Még az is lehet, hogy miközben eszel, és ezeket gondolod, megy a hírek a tv-ben, vagy a rádióban --> "megölték", "tönkrement", "felrobbant", "összeomlott", "felgyulladt", "tragikus balesetben életét veszítette? ... stb.-...és ezt mind, mind megeszed...

Szintén nem jó hatással bír az ételre, ha megy a háttérben a tv, rádió. Amit hallgatsz, nézel evés közben, azt a rezgést viszed be az étellel.

Nagyon lényeges, hogy mikor elültetsz egy növényt, öntözöd, neveled, ápolod, leszeded, feldolgozod, megeszed, vagy ha boltban megveszed, csakis szeretettel gondolj rá, küldj felé szeretetet!

Mielőtt hozzákezdesz az evéshez, küldj neki szeretetet és saját szavaiddal áldd meg az ételt. Ezáltal saját rezgésedre viszed az étel energiáját.

Főtt étel függőségre is van megoldás



Az emberek a kényelmet keresik és a biztonságot. Kapcsolatokra vágynak és szeretetre. Ezt keresik az ételekben, az alkoholban, vagy a drogokban is.

Ezt a függőséget csökkenthetjük  tudatosságunk növelésével.
Erre egy csodálatos módszer pl. a belső utazás.
Először általában elégedetlenek leszünk, és elkezdünk alternatívákat keresni. Majd felismerjük, hogy eddig elsősorban kényelmi szempontok irányítottak bennünket : általában ezt a függőséget tükrözik vissza a kapcsolataink is. Ha megjelenik ez a felismerés, és sikerül nyakon ragadnunk, akkor elindulhat a változás. Kialakíthatunk pozitív alternatívákat, melyek legalább olyan, vagy még jobb eredményeket hoznak egészségünkben, kapcsolatainkban.
Az egyik lehetséges alternatíva az élő ételek fokozatos bevezetése. Szerezzük be a szükséges ismereteket, és sajátítsuk el az elő ételek elkészítésének fortélyait. Az átállásban segít, ha találunk egy közösséget, amely hasonlóan gondolkodik és táplálkozik

A nyersétkezésről


 „Ne öld le az eledelt, mely szádba kerül. Mert ha élő táplálékot eszel, úgy ez életet lehel beléd, ám ha megölöd eledeled, a holt táplálék téged is megöl. Mert élet csak az életből ered, és a halál mindig a halálból jön. Mert minden, mi eledeleteket megöli, testeteket is megöli.”  (Edmond Bordeaux Székely: Az esszénus béke evangéliuma)

Mik azok a természetes, élő ételek?
                                                
Azok az élő, növényi táplálékok, melyek hőkezeléstől mentesek: nem főzött vagy párolt, nem sütött, és nem is fagyasztott: zöld levélhajtások, gyökérzöldségek, ehető gyomnöv ények és virágok, gyógynövények, gabonafüvek leve, gyümölcsök, magvak, diófélék, csirák, olajok, algák. A bennük lévő enzimek segítik az emésztést, táplálnak, energetizálnak, és kiegyensúlyozzák szervezetünk anyagcseréjét, ezért az enzimekből bőségesen kell fogyasztanunk. Fontos, hogy frissek legyenek, a lehető legrövidebb idő, teljen el a növények leszedése és a fogyasztása: között, hiszen a hőkezelésen túl még számos eljárás, és maga a tárolás is jelentősen csökkentheti a tápanyag tartalmat. Az is fontos, hogy az élő ételek ne tartalmazzanak vegyszereket: a termőföldben, amiben termesztették, ne legyen sem műtrágya, sem rovarirtó, gyomirtó, vagy gombairtó szer, mert ezek mérgezőek az emberi szervezetre. A biotermesztéssel termesztett zöldségeket és gyümölcsöket a gazdák megóvták a vegyi anyagoktól, ezért ezekben a táplálékokban jóval magasabb a vitamin, ásványi anyag és enzim tartalom, mint az olcsóbb, nem biotermesztésből származó terményekben.
Szintén feltétel, hogy feldolgozatlanok legyenek, tehát ne tartalmazzanak adalékokat, tartósítószert, színez éket, mesterséges ízesítőket, állagjavítókat, emulgálószert, nitrátot, nitritet, stb. és ne legyenek génmanipuláltak sem. A frissesség a kulcs: elfogyasztásuk pillanatában, abban az állapotban legyenek,amelyben a természet megteremtette őket.

Miért együnk élő ételeket?
Mert sok bennük az életenergia. Ha megnézünk egy Kirlián-fotót, amely láthatóvá teszi az élő szervezetet körülvevő bioenergiát, akkor azt látjuk, hogy pl. egy nyers mandula magot erőteljes kisülések, elektromos mező vesz körül, míg a pirított mandula (hőkezelés által elpusztított mag)  már nem rendelkezik ezzel az elektromos mezővel, vagyis halott. A nyersben vannak enzimek, a pirítottban már nincsenek. Ha a nyers mandulát elültetjük, egy idő múlva kihajt. Ha a pirított mandulát elültetjük, egy idő múlva elporlad.
A sütött - főzött ételekből hiányzik a bioenergia. Egy másik fontos érv: a nyers növényi ételek lúgosítanak. Az egészséges szervezet enyhén lúgos kémhatású.

Mi a baj a hőkezelt ételekkel?
Az enzimben halott étel a hasnyálmirigyre, szívre, és más szervekre ró ártalmas hatást. A főtt ételek evése után azonnal megemelkedik a fehérvérsejtek száma, a szervezet így reagál a megváltoztatott összetételű ételre (patológiai leukocitózis).  A szervezet a felvett táplálékot ugyanis idegennek érzi, és működésbe hozza védekező reakcióját, amit kb. másfél-két óráig fent is tart.
Ennek következtében áll elő a mindannyiunk számára jól ismert fáradtság érzés, amely a hagyományos ételek elfogyasztása, az étkezés élvezete után jelentkezik. A nyers élelmianyagokban azonban olyan, hőre igen érzékeny enzimek és aromaanyagok találhatók, amelyek már a szájban és a garatban felszívódnak, így igen gyorsan fejtik ki hatásukat, melyek következtében nem indul be a szervezet imént vázolt védekező reakciója. Ugyanezt nem tapasztalni a természetes, élő ételek elfogyasztása után, ezeket a szervezet "barátságosnak" tekinti.

Tények és tévhitek a nyers étkezésről :
- A szervezetnek szüksége van meleg, főtt ételre- Ez nem igaz!
Sokan azzal utasítják el a kizárólag nyers növényekből és magvakból álló étrendet, hogy a testünknek a napi egyszeri meleg étkezés szükséges. Lehet, hogy megszoktuk a főtt ételt és először furcsának hat egy-két csupa nyers alapanyagból készült élő étel, de ehhez is hozzá lehet szokni. Az egy tévhit, hogy szükségünk van minden nap meleg ételre.
Sokan úgy tartják, hogy csak a megfelelően előkészített ételt tudjuk megemészteni, ezért van szükség az élelmiszerek főzésére, párolására stb. Ez nem így van! Ellenkezőleg, a szervezetet éppen hogy kevésbé terheli meg a nyers étel, hiszen a megemésztéséhez nem kell felhasználnunk a saját enzimjeinket, mivel az élő ételekben még rengeteg enzim van. Csak a nyers vagy minimális mértékben hőkezelt ételek tartalmazzák az enzimek eredeti mennyiségét, ami szükséges az adott táplálék emésztéséhez.
Bizonyos esetekben előfordulhat puffadás és emésztési zavarok. Ennek csupán az az oka, hogy a test még nem szokott hozzá ezekhez a táplálékokhoz, illetve az élő étel tisztulási folyamatot indít be, ami a méregtelenítés tüneteivel járhat. Ha tartósan ezt az életmódot választjuk, esetleg egy böjttel segítjük a természetes folyamatokat, a tünetek megszűnnek.
-Nyers étellel nem lehet jóllakni- Ez nem igaz!
Az élő ételek valóban nem laktatnak úgy, mint a hagyományos főtt-sült fogások, de ez alatt inkább azt értjük, hogy nem terhelik le olyan mértékben a gyomrot és a többi emésztőszervet. A testünk pontosan érzi, hogy mikor elég az élő ételből és nincs kellemetlen teltségérzet és elmarad az evést követő levertség és fáradtságérzet is. Az élő ételek több életerővel töltenek fel, több vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak, és a rostok révén táplálnak és telítenek.
 -Zöldség - nem finom!- Ez nem igaz!
Azt, hogy a nyers koszt nem finom, csupán addig lehet elhinni, amíg még nem kóstoltad az élő ételeket, el sem tudod képzelni, micsoda ízharmóniákat lehet készíteni a különféle olajos magvakból,  aszalt gyümölcsökből és a számtalan zöldségből és gyümölcsből, csírákból.  A nyers növényi konyha ugyanolyan változatos táplálkozásra ad módot, mint a hagyományos vagy a vegetáriánus konyha.
-Ezzel az étrenddel nem lehet sportolni- Ez nem igaz!
Mivel a nyers kosztot is ki lehet úgy alakítani, hogy tartalmazzon minden fontos ételcsoportot a megfelelő mennyiségben, a sport sem jelenthet problémát. A fehérjebevitelt fedezni lehet bizonyos zöldségfélékből és olajos magvakból, csíráztatott gabonákból és hüvelyesekből. Sőt, mivel kevesebb méreganyag kerül a testbe, éppenhogy magasabb energiaszintre és nagyobb erőnlétre számíthatsz!

A nyers, élő növényi étrend előnyei:
-Megnövekedett energiaszint
-Tehermentes szervezet
-Nincs kajakóma és ingadozó vércukorszint
-Kevesebb mennyiség is bőségesen elég
-Nem fenyeget az elhízás veszélye, amihez természetesen az is hozzájárul, hogy a nyers ételekben kevesebb a méreganyag, a zsírpárnák szerepe pedig a méreganyagok elszigetelése, hatástalanítása is.
-Vitaminbőség – a vitaminok, ásványi anyagok teljes palettája hasznosul
-Könnyű emésztés
+ Bónusz: kevesebbet kell főzni és mosogatni


A nyers étkezésnek megvan a maga csodája! Tele van enzimekkel, ásványi anyagokkal, vitaminokkal és rostokkal. Nem kell hozzá "tűzhely", gyorsan készen van és finom.